Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 20 (151. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
150 nem csupán a támogatások nagyságától függ, hanem attól is, hogy azok, akik építkezni akarnak, hogyan látják a saját helyzetüket és a saját jövőjüket; magyarán: a lakásépítések számának változása némiképpen tükrözi a hangulatok változását is. Éppen ezért nagyon örömteli, ahogy erre képviselő úr is utalt. Az elmúlt időszakban, az idei év első negyedévében az előző év azonos időszakához képest országos átlagban 34 százalékkal növekedett a kiadott, érvényes lakásépítési engedélyek száma, mert ez egysze rre utal arra, hogy a megnövelt támogatás és a reálbérek növekedése, illetve a gazdaság kedvező helyzete a pozitív várakozásokat ezen a területen is erősítette Magyarországon. Külön örülök annak, hogy a lakásépítési kedv növekedése leginkább a vidéki város okban jelentkezett, hiszen a vidéki városokban a lakásépítési kedv növekedése 65 százalékot ért el. (12.20) Képviselő úr felszólalásának aktualitását az adja, hogy július 1jétől több új rendelkezés is hatályba fog lépni, amelyekkel a kormány a lakásépítés t tovább kívánja gyorsítani. Talán az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó módosítás a lakásépítési rendeletet érinti, amelyben a kormány a kiegészítő kamattámogatásra jogosultak körét jelentő mértékben kiszélesíti és így nagyon sokak számára ad támo gatáshoz való hozzájutási lehetőséget, akik ezzel korábban nem élhettek volna. A másik jelentős változás, hogy a kormány abból a megfontolásból, hogy ne csupán magántulajdonban álló lakások épüljenek, vagyis olyan lakások, amelyeket a tulajdonosok laknak, hanem a bérlakásépítések is induljanak meg, egy állami támogatású bérlakásépítési programot kezd. Ennek partnerei majd az önkormányzatok lesznek, ők nyújthatnak be pályázatot a Gazdasági Minisztériumhoz. A program fedezetéül ebben az évben kétmilliárd for int szolgál, amelyet jövőre megközelítőleg négymilliárd forintra szeretnénk majd emelni. Ez a program úgy fog működni, hogy azok az önkormányzatok, amelyek vállalják, hogy az állami támogatással szociális, illetve nonprofit bérlakásokat építenek, és a költ ségek legalább 2030 százalékát vállalják - ami lehet az önkormányzatok rendelkezésére álló pénzeszköz, hitel vagy akár a saját tulajdonukban álló ingatlan is , a fennmaradó részre pályázaton igényelhetnek támogatást a Gazdasági Minisztériumtól. Mi azt re méljük, hogy az önkormányzatok között egyfajta egészséges verseny fog kialakulni, és az önkormányzatok az előbb említettnél lényegesen nagyobb önrészt vállalnak a bérlakásépítési programban, mert így el tudnánk érni, hogy az állami támogatás hatékonyabban érvényesüljön, másrészt pedig ennek következtében a tervezetthez képest is még nagyobb számú bérlakás épülne Magyarországon. Mi arra számítunk, hogy a lakástámogatási rendeletek hatására mind a saját tulajdonban álló lakások szá ma, mind pedig a bérlakások száma jelentős mértékben növekedni fog, így a lakásmobilitást elő tudjuk mozdítani, a fiatalok és az idősebbek is könnyebben és olcsóbban fognak lakáshoz jutni, könnyebben fognak olyan helyen lakást találni maguknak, ami közel v an a munkahelyükhöz, a lakásépítések növekvő száma pedig jelentős mértékű új munkahelyet fog teremteni, amelyek azok számára is előnyösek lesznek, akik ugyan most még nem tudnak maguknak lakást építeni, de a jövőben a több munkahely nyilvánvalóan még több lakásépítést is generálni fog. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Balczó Zoltán frakcióvezetőhelyettes úr, a MIÉP képviselőcsop ortjából, "Az egészségügy helyzete" címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az 1990es rendszerváltás óta vagyunk tanúi s egyben szenvedő alanyai az egészségügyi e llátórendszer permanens átalakításának, lényegét tekintve leépítésének, a források kivonásának. Az átalakítás elnevezése ciklusonként változó, hol racionalizálásról, hol reformról, legújabban pedig struktúraátalakításról beszélnek. Ami közös bennük: az egé szségügyi politikát a monetáris szempontok, a Világbank és az Európai Unió
