Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 19 (150. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
14 Csak azért, hogy körülbelül érzékeltessem, miről van szó: a Hornkormány legutolsó évében, '97ben 81 811 hektárt öntöztek, ez most 9394 ezer hektár, szerintünk azonban ezt 700, ak ár 800 ezer hektár nagyságrendűre kell felvinni. Szeretném tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy időközben a mi stratégiai fejlesztési osztályunk kidolgozta a világ legmodernebb öntözőrendszerére (Derültség, zaj az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) vonatkoz ó, olyan érzékelő öntözőrendszert, amely... Lehet ezen, kérem szépen, MSZPs oldalon gúnyolódni, de inkább jobb lett volna, ha önök dolgoztatják ki az öntözésvezérlő és belvízelőrejelző rendszert, amelyet mi már bemutattunk. Tehát ez egy útnak induló új r endszer, amely igen jelentős gazdasági hasznot fog hozni az országnak. Köszönöm, hogy felvetette TuriKovács frakcióvezetőhelyettes úr ezeket a lehetőségeket. Mi ezt a mezőgazdasági szerkezet átalakítására vonatkozó rendszert szeretnénk teljes egészében k iépíteni, és így a károkat csökkenteni. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kuncze Gábor frakcióvezető úr, Szabad Demokraták Szövetsé ge. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szájer József képviselőtársunk az imént ismertette a magyar gazdaság helyzetét, és én egyetértek vele, hogy az valóban stabil. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban. - Közbeszólások: Így van!) Köszönöm szépen, nagyon kedves - később még nagyobb tapsokra számíthatok majd, már előre szeretném jelezni. A növekedés valóban, a '99es első negyedévi, nagyon sikertelen eredményhez képest 6,8 százalékos, és várható, hogy a gazdasági növekedés az i dén meg fogja haladni az 5 százalékot. Egyetértünk tehát a helyzet megítélésében, kedves képviselőtársaim, csak nem értünk egyet az ide vezető okok megítélését illetően. Egyrészt a magyar gazdaság nyitott gazdaság. Abb an az esetben, ha a gazdaság környezete jó - különösen a számunkra fontos partnerországok gazdaságára gondolok , akkor a magyar gazdaság is stabil és jó növekedést mutat. Ha pedig nem ilyen a helyzet - gondolok például az orosz válság vagy a távolkeleti válság időszakára , akkor bizony nálunk is problémák jelentkeznek. Ugyanakkor azt a válságidőszakot a magyar gazdaság kibírta, mert stabil és erős volt már akkor is. A kérdés felmerül, hogy miért volt akkor stabil. Tisztelt Képviselőtársaim! A válasz erre az, hogy az 1995ös stabilizációs program eredményeként, amikor is nagy áldozatokat kellett vállalnia a magyar lakosságnak annak érdekében, hogy mindnyájunk számára éppen ezeket a lehetőségeket biztosítsuk, ez a stabilitás létrejött. Ez a stabilizációs pr ogram hárította el valójában a gazdasági válságot, stabilizálta a magyar gazdaságot, tette lehetővé a növekedés megindulását, és szerezte meg a Magyarország gazdasága és Magyarország egésze számára szükséges bizalmat. (Dr. Gyimesi József: Nem igaz!) A gazd aság mai eredményeinek megalapozása, a stabilizálás és a növekedés megindulása tehát, tisztelt képviselőtársaim, az előző kormány gazdaságpolitikájának köszönhető. Ne legyünk igazságtalanok természetesen: a mai magyar kormány nem rontotta el ezeket az ered ményeket (Moraj a Fidesz és a Kisgazdapárt padsoraiban.) , és tőle már ez is szép teljesítmény volt - ugyanakkor azonban nem tett hozzá semmit. Merthogy, tisztelt képviselőtársaim, a gazdaság területén a kormány nem tett semmit. Majd valaki álljon föl és me sélje el, mit tett azon kívül, amit Szájer Józseftől immár körülbelül tizedszer hallottunk különböző kormányzati tényezőktől - ez a szokásos papagájkommandós akció , ugyanakkor azonban belső tartalmat mögötte szerintem nem találhatnak önök sem. (14.50) Ha azonban elfogadjuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy folyamatok vannak a gazdaságban, és egyegy ciklus döntései évekre előre hatnak, fel kell tennünk a kérdést így félidőben: vajon mit tett a
