Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 19 (150. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP):
130 érthetnénk egyet, hiszen egyértelmű: addig, ameddig települési önkormányzatnak minősül a Fővárosi Önkormányzat, a fővá rosi szint, és nem megyei szintnek, és úgy szól a szabályozás, mint ahogy szól - amivel egyébként nem igazán értek egyet a magam részéről sem , addig a Fővárosi Önkormányzattól sem lehet pont ugyanilyen alapon elvonni az összes helyi adót. Én mégis azt mo ndanám: szemben a Bauer úr, illetve Avarkeszi úr által benyújtott módosító indítványokkal, Perlaki úr utolsó kapcsolódó módosító indítványát támogatnám. Ezzel egyébként ellentétes mind a két képviselőtársam módosító indítványa, tehát ilyen értelemben ki is zárja azt. Olvassák el majd, kérem, figyelmesen Perlaki úrnak azt a kapcsolódó indítványát, amelyet a mai napon nyújtott be! Amennyiben ez megkapja a támogatást, akkor az önök indítványa ilyen értelemben és abból a jogi alapból teljes mértékben értelmét i s veszti. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Képviselő úr, tekinthetem az elmondottakat zárszónak a vita során? (Dr. Juharos Róbert: Igen.) Miután több jelentkező nincs, a részletes vitát lezárom. A módosító javaslatokról történő határozathozatalra várhatóan szeptemberi ülésünkön kerül sor. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ké kkői Zoltán képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselője: "A leghátrányosabb tizenöt kistérség pénzügyi támogatásáról" címmel. Megadom a szót. KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Választási kör zetembe tartozik a Dunántúl, de talán egész Magyarország leghátrányosabb helyzetben lévő kistérsége, az Ormánság, ahol a munkanélküliség évek óta a 30 százalékot is meghaladja. Az ottani települések és szorgalmas lakossága saját erőfeszítései mellett külső , hazai és külföldi fejlesztési források igénybevételével próbál javítani helyzetén. A kistérség legnagyobb települése, Sellye például átfogó fejlesztési programot készített, amely három EUkonform projektet tartalmaz. A fejlesztési elképzelések megvalósít ásához saját forrással nem rendelkezik, és külső forrásokat sem képes igénybe venni, mert az azokhoz szükséges úgynevezett saját hozzájárulással nem rendelkezik. Hiába pályázott ezért például a Gazdasági Minisztérium által meghirdetett inkubátorház pályáza ti támogatás elnyerésére, és eleve kilátástalan az igyekezete az "Ipari park" cím elnyerését célzó pályázathoz, mert nem képes előteremteni a pályázatokhoz nélkülözhetetlen önrészt. Az Ormánság kistérség helyzete azonban nem egyedülálló, tizenöt hozzá haso nló kistérség található az országban, amelyek mindegyike kilátástalan versenyhátrányban szenved a többi kistérséghez hasonlítva. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kilenc olyan kistérség található hazánkban, amelynek minden települése támogatot t, vagyis társadalmi, gazdasági, infrastrukturális szempontból elmaradott, az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel küzd. Az ország hét hátrányos helyzetű megyéjében 134 település tartozik a kilenc kistérségbe 274 782 lakossal. E települ ések helyzetük javításához elegendő saját forrással nem rendelkeznek, külső források igénybevételénél is tőkehiányuk tartja őket hátrányos versenyhelyzetben, a pályázati források elnyeréséhez szükséges önerővel nem rendelkeznek. E kistérségek alapproblémáj a tehát az önrészhez szükséges tőkehiány feloldása, amely összehangolt területfejlesztési intézkedéseket igényel. Külön figyelmet érdemel, hogy a tiszafüredi, a polgári, a balmazújvárosi kivételével e
