Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A büntetőeljárási jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
96 Kényes, de fontos területe a büntetőeljárásnak az előzetes letartóztatás intézménye. Kétségtelen, hogy körültekintően kell alkalmazni, de napjainkra a kialakult helyzet olyan irányban fejlődött, hogy az előzetes letartóztatásoknak inkább a tömeges elmaradása tapasztalható, mint a túlzottan szigorú alkalmazása. Az államnak a tanúvédelemmel kapcsolatban még soha nem volt annyi gondja, mint napjainkban. Az előzetes letartóztatás tömeges elmaradásával ugyanis fokozottan szaporodnak a tanúvédelmi problémák. Az új Be. 3. címe külön fejezetet szentel a probléma kezelésére. Kormányrendeletet is kellett alkotni 34/1999. szám alatt, amely védi a büntetőeljárásban részt vevők, például a tanúk, hatóságok tagjainak a személyét a terheltek bosszújától. Ez arra utal, hogy a bűnözők magabiztosabbakká, és a tanúk félénkebbekké váltak. Jelenleg ugyanis még a most javasol t enyhébb formában sincsenek végrehajtva a büntetőeljárási kódex előzetes letartóztatásra vonatkozó rendelkezései; nincs férőhely, bátortalan a jogalkalmazás, sok esetben hibásan értelmezik ennek az intézménynek a lényegét. E miatt a hibás megközelítés mia tt kínlódik az állam a tanúvédelemmel. A valóság azonban az, hogy a tanúmegfélemlítési, vesztegetési, befolyásolási ügyek, a bizonyítékmegsemmisítési, elrejtési ügyek elsöprő többségének a hátterében az előzetes letartóztatás elmaradása áll. A zárkából ugyanis sokkal nehezebb fenyegetőzni, vesztegetni, bizonyítékokat elrejteni, megsemmisíteni, hamis tanúkat szervezni, és így tovább, mint kint. Ráadásul elhúzódik emiatt a büntetőeljárás is, mivel a szabadlábon védekező terhelteknek sok esetben rossz a meg jelenési fegyelme. Emiatt új tárgyalási határnapot kell kijelölni, és az elővezetéssel kell foglalkoztatni a rendőrséget. A fogdából viszont a terhelt könnyebben előállítható. Természetesen mindenkor szükség volt és van tanúvédelemre, de nem mindegy az áll am számára, hogy milyen méretekben kell bíbelődni ezzel a tevékenységgel. Mivel a most tárgyalt jogszabálytervezet megalkotását az Alkotmánybíróság írta elő, ezért újraszabályozási kötelezettsége keletkezett a törvényhozásnak. Nem mindegy azonban, hogy az újraszabályozás során mennyire szűkül a lehetősége az előzetes letartóztatás elrendelésének. A MIÉP alkotmányos keretek között, de szigorúbb szabályozást javasol a tervezet szabályozási javaslatánál. Visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső terhe ltek vonatkozásában, valamint a bűnszervezeti tag terheltek, és üzletszerűen elkövető terheltek vonatkozásában szigorúbb feltételeket javasolunk a tervezet szövegétől. Ez nem ellentétes az Alkotmánybíróság határozatával. Hogy egy példát mondjak arra, hogy miért nem ellentétes, a Btk. is sok helyen hátrányosan minősíti a különböző visszaesőket, bűnszervezeti tagokat és üzletszerű elkövetőket. Ez a magyar bűntető igazságszolgáltatásban elfogadott gyakorlat, amiről az Alkotmánybíróság tagjainak is tudomásuk va n, ennek ellenére nem minősítették alkotmányellenesnek az egész Btk.t. (21.10) Kérjük az előterjesztőt erre tekintettel fenti javaslataink átgondolására, mert úgy véljük, hogy azok árnyaltabbá tehetnék az előzetes letartóztatás törvényi feltételeit. Az el őterjesztést egyébként támogatjuk, de úgy gondoljuk, hogy az még javítható, és ezért tettük a fenti javaslatainkat. Köszönöm szíves figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Gyimesi József úrnak, a F idesz képviselőjének. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Fenyvessy Zoltán képviselőtársam után kénytelen voltam szót kérni, mert nyilvánvalóan frakciója nevében következetesen képvisel egyfajta álláspontot akkor, ami kor általában a büntetőjogi normák szigorítását kéri számon a kormányzattól. Jelen esetben azonban ezek az érvei nem foghatnak helyt, főleg nem olyan szövegkörnyezetben, amikor szabálysértések elkövetéséről is említést tesz. Azt tudjuk valamennyien, hogy a javaslat szerint legalább két, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény feltételezi az előzetes letartóztatás elrendelését: az egyik az, amely miatt az eljárás
