Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 2 (124. szám) - A politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint azok családtagjairól az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtés vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság tevékenységéről szóló jelentés, valamint az ehhez k... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - NYITRAY ANDRÁS, a nemzetbiztonsági bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELETI GYÖRGY, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
844 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Megkérdezem a kormány jelen lévő képviselőjét, hogy kí váne felszólalni. (Demeter Ervin jelzi, hogy nem.) A kormány jelen lévő képviselője nem kíván felszólalni. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a nemzetbiztonsági bizottság állásfoglalásának, illetőleg a megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor 55 perces időkeretben. Először megadom a szót Nyitray András képviselő úrnak, a bizottság előadójának. (Csige József: Csak bátran, fiúk, csak bátran!) NYITRAY ANDRÁS , a nemzetbiztonsági bizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A nemzetbiztonsági bizottság a J/2235. számú jelentést és a H/2236. számú országgyűlési határozatot 2000. február 22én megtárgyalta. A jelentést 8 igen, nem nélkül és 6 tartózkodás mellett elfogadta, az országgyűlési határozatot 8 igen, ellenszavazat és t artózkodás nélkül úgyszintén általános vitára alkalmasnak tartotta. (Vancsik Zoltán: Hány fős a bizottság?) Tehát közölhetem a parlamenttel, hogy mind a két irományt a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta. (Szórványos taps az FKGP és a Fidesz so raiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. Megadom a szót Keleti György bizottsági elnök úrnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti. KELETI GYÖRGY , a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönö m a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetbiztonsági bizottság ülésén az általános vitára való alkalmasság elbírálása során az ellenzék - kivéve a MIÉP képviselője - vitatta a jelentés házszabályszerűségét. A Házszabály 36. §ának (5) bekezdése ugyanis, amely a vizsgálóbizottság jelentésének tartalmáról szól, előírja, hogy a jelentésnek tartalmaznia kell "A vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapítására vonatk ozóan". Ez nem valósult meg. A bizottság ugyanis a jelentéstervezet vitája során olyan változatot kapott kézhez, amely nem tartalmazta a meghallgatottak észrevételeit. Ehelyett a bizottság kormánypárti többsége, a MIÉP szavazatával megerősítve, az MSZP és SZDSZ képviselői tiltakozása ellenére, felhatalmazta az elnököt arra, hogy a jelentés mellékleteit ő maga állítsa össze és nyújtsa be a jelentéssel együtt az Országgyűlésnek. Önmagában már ez a felhatalmazás ellentétes volt a Házszabállyal, a jelentésnek u gyanis része a melléklet, de így nyilvánvaló, hogy a bizottságnak nem volt módja megvitatni a jelentést teljes terjedelmében. A Házszabály előzőekben jelzett megsértése magában hordozta a további házszabálysértések lehetőségét is, amit a megfigyelési bizot tság elnöke természetesen ki is használt, ugyanis nem az említett észrevételek teljes szövegét csatolta a jelentéshez, hanem önkényesen értelmezte és kivonatolta azokat eredeti szövegkörnyezetükből kiragadva. Így fordulhatott elő, hogy egyes észrevételek a jelentés mellékletében az ellenkező értelmet kapták, mint eredeti formájukban. Illusztrációként csupán egyetlen példát: "S. T. meghallgatott észrevételében azt kifogásolta, hogy a jelentés a rá vonatkozó részeknél nem tartalmazza azt, amit a meghallgatás során előadott." Ez egy olyan észrevétel, amely a jelentés hiányosságára, pontatlanságára, illetve a valósággal ellentétes tartalmára mutat rá. S. T. észrevételét a bizottság elnöke így fordította le: "S. T., meghallgatott a rá vonatkozó, illetve személyét érintő, jelentésben szereplő négy témakörhöz észrevételt nem fűzött." Ez nyilvánvalóan a valóság elferdítése, mondhatnám, meghamisítása. Még súlyosabb a helyzet a jelentéssel összefüggő, önálló bizottsági indítványként benyújtott határozati javaslattal ka pcsolatban. Ezt a dokumentumot a bizottság szövegszerűen egyáltalán nem tudta megvitatni, mivel az elnök nem terjesztette azt a bizottság elé, ezzel megfosztotta a bizottsági
