Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 2 (124. szám) - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP):
810 Így következhetnek be olyan helyzetek, mint amilyen - közismert a sajtóból, de a bizottságunk többször is foglalkozott vele - Pomáz helyzete, ahol az történik, hogy megjelenik a vállalkozó, és a jóhiszemű, de teljesen járatl an önkormányzat olyan szerződést köt, amely önmagában hordozza már annak a lehetőségét, hogy ott veszélyes hulladék fog megjelenni a területen. Önmagában hordozza annak a lehetőségét, hogy a jövőben nem az lesz a cél, hogy valami módon is a hulladékot megf elelően kezeljék, hanem kizárólag az a cél, hogy a község területén lerakják. E kettő között igen nagy különbség van. Azt gondolom, ha ebben némi előremozdulást hoz a törvény, akkor már ez a törvény nem hiábavaló. (Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Ország gyűlés alelnöke foglalja el.) A költségekről. - Ha tetszik, ha nem, a "mibe kerül?" kérdése mindig, újra meg újra fölmerül, és az, hogy ki fizesse a révészt, ki az, aki viseli ezeket a költségeket. Ami bizonyos, ha azt mondjuk, hogy az önkormányzat, az egy enlő azzal, hogy a lakosság. Hiszen ha az önkormányzat bevétele ha nem, vagy csak olyan mértékben nő, mint ahogyan azt a javaslata tartalmazza, akkor kétségtelenül nem lehet más megoldás, mint hogy áthárítják a költségek egy jelentős részét a lakosságra, a mi enyhén szólva nem lesz szimpatikus. Ez csak egy tétel, ennél sokkal fontosabb az, hogy a lakosság jelentős része elzárkózik a megoldásoktól, egyszerűen azért, mert anyagi okoknál fogva vagy nem képes rá, vagy nem is tartja annyira fontosnak, mint amilye n fontos ez a kérdés. Nos, e tekintetben nyilvánvalóan a végrehajtási szabályoknak megoldást kell találniuk. Kifogásolták - és nem lehet emellett szó nélkül elmenni , hogy a javaslat nem kezeli megfelelően a szelektív hulladékgyűjtés kérdését. (10.50) É n szeretnék rámutatni, tisztelt Ház, arra, hogy ott, ahol ezek megvalósultak... - például Ausztriában 1985től van hulladékkoncepció, és ettől kezdődően kezdték meg részlegesen a gyűjtéseket, szoktatták hozzá a lakosságot, hogy szokja meg, fogadja el ezt a megoldást, mígnem eljutottak a jelenlegi szintre. Németországban tíz év óta folyik a lakosság rászoktatása arra, hogy szelektív hulladékgyűjtés legyen, jó eredmények vannak, de még mindig nem általános, még mindig nem olyan, amit a lakosság teljesen elfog adott, ezért én úgy gondolom, hogy a vágyakat, a jó szándékot nem biztos, hogy érdemes összekeverni a realitással. Ha a törvény olyasmiket ír elő, amelyeket utóbb nem lehet megvalósítani, akkor az magát az egész törvényt teszi kétségessé, hiszen a még egyé bként jogkövető polgár is azt fogja belőle leszűrni, hogy kérem szépen, ha egyszer nem lehet megcsinálni, akkor nem csinálom a többi részét se. Tehát én azt gondolom, hogy a törvényjavaslatnak előremutatónak kell lenni, hosszabb távon ennek a bevezetését s zorgalmaznia kell, el is kell érnie, de semmiképpen nem olyan helyzetet teremteni, amely végül is ellenérzést és ellenállást váltana ki a lakosságból. Végezetül szeretnék rámutatni arra, amit többször és sokan kifogásoltunk: a kerettörvénnyel összefüggő to vábbi jogalkotási feladatokra. Én azt gondolom, és ezt komolyan mondom, azt el kellett tudni dönteni, hogy egy kódex készül, egy olyan kódex, amely nézetem szerint kezelhetetlenné vált volna, vagy egy kerettörvény, amelyet utóbb kitöltenek végrehajtási ren deletek. Csak néhány példát hadd hozzak fel, amelyeket módosítani kell, azokat a jogszabályokat; nem teljeskörűen sorolom fel, mert ez több oldalon szerepel, de például a környezetvédelmi termékdíjról szóló kormányhatározat, a hulladékkezelési közszolgálta tás részletes szakmai szabályairól szóló kormányrendelet. A hulladékok külföldről történő behozataláról, országból történő kiviteléről, az ország területén történő átszállításáról szóló, vagy a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének fe ltételeiről... - és lehetne sorolni, amelyeket érinteni kell, vagy amelyeket módosítani kell. Mindenkit meg kell nyugtatnom, hogy személyesen is meggyőződtem róla, hogy ezeknek a jogszabályi módosításoknak az előkészületei komolyan folynak, nyilvánvalóan a nnak függvényében, hogy a tisztelt Ház mit fogad el, a módosító indítványok figyelembevételével is, lehet majd ezeket a jogszabályokat megalkotni.
