Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 2 (124. szám) - Az ülésnap megnyitása - A növényvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
799 ismeretek birtokában, helyesen tudnak alkalmazkodni az elkövetkező európai uniós integráció ez irányú elvárásaihoz. Tisztelettel javaslom a törvénytervezet elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormányzó pár tok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra következik Pap János képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr! DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőt ársaim! Tisztelt Ház! A T/1955. számú törvényjavaslat, amely a növényvédelemről szól, szoros összefüggésben van a hulladékgazdálkodási és a kémiai biztonságról szóló törvényjavaslatokkal. Ezen törvényjavaslatokkal érintett területek hatnak a leginkább az é letminőség szempontjából oly fontos környezeti állapotokra. Ha ezen a területen nem születik áttörő szemléletváltás, akkor a fenntartható gazdálkodás és így a természeti környezet megmentése csak álom marad. A kémiai anyagokat nagy előszeretettel azonosítj uk az életminőség magas színvonalának legfontosabb tényezőjével. Gyakran elhangzó érv, hogy az élelmiszertermelés sarokpontja a kémiai növényvédelem. Véleményem szerint ez a megállapítás a mezőgazdaság több ezer éves története alapján erősen eltúlzottnak tűnik. Arról pedig határozottan meg vagyok győződve, hogy a fenntartható gazdálkodás és ez a fajta szemlélet teljes mértékben kizárják egymást. Ezt támasztja alá a nemrégiben megszületett agrárkörnyezetvédelmi program is. A legtöbb növényvédő szernél az a legnagyobb probléma, hogy nem történik meg az életciklusvizsgálat, a szer nyomon követése, feldúsulásának vizsgálata a talajban és a növényben, majd hatása az emberi és az állati szervezetekre. És még nem is beszéltünk a vegyszerek után maradó hulladékró l és csomagolóanyagokról. A vegyszer eltűnik a szemünk elől, mert hat, ahogy a növény felvette, de az igazi élete csak ezután kezdődik, és a helyzet hasonló a műtrágyáknál, a talaj- és növénykondicionáló anyagoknál is. Más magyarázat ugyanis nem található arra, hogy vajon mitől szennyeződtek el az élővizeink. Hasonlóképpen nehéz mással összefüggésbe hozni a talajok elsavanyosodását és a talaj élőlényeinek nagyságrendekkel való csökkenését. A talajaktivitás jelentős csökkentésével arányosan romlik a talajok úgynevezett pufferképessége. (10.00) Ez utóbbi hivatott arra, hogy a talaj élővilágába történő váratlan beavatkozást kompenzálni tudja, amelynek hiányában a talajnövényállatembertalaj körforgás igen sérülékennyé válik. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a j avaslat is, mint a másik kettő, kerettörvény, minden jelentkező előnyével és hátrányával együtt. A legnagyobb probléma, hogy az általunk ismeretlen és később megalkotandó egyéb jogszabály teljesen más irányba viheti el a szabályozást, mint az esetleg kíván atos - és ezt többen hangsúlyozták is. Figyelemre méltó a javaslathoz benyújtott vizsgálati elemzés. Jól mutatja a gondolkodásmódot, összefoglalja, adott esetben miről is szólhatna a törvény a meglévők mellett. Érdekes módon a 3. oldalon arról beszél az an yag, hogy a növényvédelem nem egyenlő a kémiai növényvédelemmel. Ezzel én teljes mértékben egyet is értek, és egyet is lehet érteni. Csakhogy a kívánatos integrált növényvédelem csak mint fogalom jelenik meg a javaslatban, és semmi több. Sajnálatos módon, bármennyire nem szeretné az előterjesztő, ez a javaslat pont azt mutatja, ami ellen egyébként ők is tiltakoznak, hogy ez bizony a kémiai növényvédelemről szóló törvény. Ha nem így lenne, akkor a fogalmak szintjén beszélni kellene először is az integrált nö vényvédelem néhány fontos eleméről, mint például a fajról, a fajtáról, a tájfajtáról, a rezisztensfajtáról, a különböző agrotechnikai eljárásokról, a tápanyagellátásról, a vetésforgóról, a
