Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 2 (124. szám) - Az ülésnap megnyitása - A növényvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
792 ennek működnie kell, mindenféleképpen megköveteli az ellenőrzést, és olyan szakmai, szakigazgatási, belső önkormányzatot, amely a feltételeknek megfelelő szakembereket feljogosítja, illetve a nem megfelelőket kitiltja ennek a tevékenységnek a folytatásából. Hisz nem kell itt sok mindenre visszautalni, de azt hiszem, az elmúlt évek hazai tapasztalatai is mutatják, akár az erviniajárvány, de sorolhatnánk, hogy milyen problémákat, milyen gondokat jelenthet az, ha nem felkészült, nem hozzáértő, rendszeren kívüli gazdálkodók, vagy esetlegesen magukat öngyógyító növényvédőknek kikiáltó emberek hajtanak végre olyan tevékenységet, amelynek a hatásmechanizmusa aztán sokkal később, évekre visszamenőleg is már olyan károkat okoz, aminek a helyrehozatala rettenetesen nehéz. Tehát az SZDSZnek is az az álláspontja, hogy a Csatári képviselő úr által beterjesztett kamarai törvényt mielőbb tárgyalja meg az Országgyűlés, mert a növényvédelemről szóló törvénnyel összhangban a két rendszer működtetését így látjuk kívánatosnak és jónak. Egyébként ennek a törvénynek az előtörtén ete 1996ig nyúlik vissza, amikor az európai uniós jogharmonizáció jegyében felülvizsgálta a tárca mindazon jogszabályokat, amelyek a szakmairányítás, az ágazatirányítás, a humán- és állategészségügyre vonatkozó, európai normáknak megfelelő szabályozást ír t elő. Ennek jegyében született meg az Országgyűlésben a takarmányozási törvény, az élelmiszertörvény, az állategészségügyi törvény és sorolhatnánk, és itt van a növényvédelemről szóló törvény is, amely részben a növényvédelmi szervezetet, a növényvédelmi tevékenységet, annak feltételeit, és ami legalább ilyen fontos, a növényvédő szereknek a forgalomba hozatalát és vizsgálati rendjét, szabadalmaztatási rendjét szabályozza le, úgy, hogy egy korábbi törvényerejű rendeletet helyez hatályon kívül, és hozza vé gre törvényi szintre azt a szabályozást, amely, úgy hiszem, mindenki számára kötelezően betartandó lesz. Nos, a szabályozásról és a szervezetről Solymosi képviselőtársam szólt, én csak erősíteni tudom, hogy a növényvédelmi szakhatóság mintegy félkatonai re ndben működő szervezet, Magyarországon mind ez ideig kiválóan ellátta a feladatát, még akkor is, ha létszáma az elmúlt években csökkent, hasonlóan az állategészségügyi szervezethez. Tehát kiválóra vizsgázunk minden nemzetközi fórumon, minden nemzetközi me gmérettetésen, és ennek a szervezetnek, ennek a szakembergárdának kell azután ezt a törvény úgy végrehajtania, hogy az egyre inkább megjelenő kis- és középvállalkozások igényeit is ki tudja elégíteni a növényvédő szerek felhasználásával és annak engedélyez tetésével, valamint azoknak a továbbképzési rendszereknek a fenntartásával, amelyek jogosultságot biztosítanak egyes kemikáliák felhasználására. Beszélhetnénk arról, hogy milyen felelősségviszonyok vannak, ezt Lezsák képviselő úr is érintette itt a méhek v onatkozásában. Igen, ezek komoly problémát jelentenek, hogy a felelősség magának a felhasználónak, a növényvédelmet irányító szakembernek és nem utolsósorban a környezetének, milyen szempontok alapján és hogyan alakul. És ebből az a számtalan per, ami az e lmúlt években is volt, ha a rendszer harmonikusan és jól működik, akkor egyrészt talán megelőzhető, másrészt azt a környezetet, amelyet most már egyre inkább illik óvni és védeni, talán hatékonyabban tudjuk fenntartani az utókor számára is. Emlékszem, a mi nisztériumban számtalan problémát jelentettek azok az úgynevezett vásárlói bejelentések, amelyek arra irányultak, hogy az általuk beszerzett növényvédő szerek hatásmechanizmusa nem egyezik meg azzal, amit ők vártak ettől, illetve egyes növényvédő szerek, ú gy tűnik, nagyobb kárt okoznak, mint amivel számolni lehetett. Nos, felmerül a kérdés, hogy hol szerezték be ezeket a növényvédő szereket, milyen ellenőrzésen mentek át ezek, mert bizony előfordult, hogy a feketepiacon beszerzett növényvédő szerekkel kapcs olatos problémákat próbálták meg egyesek az állammal szembeni kárigényérvényesítésre is felhasználni. Nos, ez a törvény, azt hiszem, ebben is eligazít bennünket, és egyértelművé teszi azt a rendszert, amely alapján a felhasználónak, illetve a termelőnek, az előállítónak a felelőssége egymáshoz viszonyítva megjeleníthető. Nos, ennek a kikényszeríthetőségéről, a bírságolási rendről, annak mértékéről lehet vitatkozni, biztosan lesznek módosító indítványok is e vonatkozásban, de én azt
