Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - A kémiai biztonságról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
762 elő felesleges költségekkel járó eljárásokat, a szabályozás bekapcsolhatóvá teszi az országot az EU piacába" - és a többi, és a többi, nem kívánom sorolni. Nos, kérem szépen, a fenntartható ság egészen biztosan nem ezt jelenti; a fenntarthatóság azt jelenti - ha nagyon röviden szeretném ezt megfogalmazni, mert természetesen lehetne hosszan is , hogy utódainknak azokat a feltételeket biztosítsuk minimálisan, amelyekkel mi rendelkezünk. Messze nincs szó arról, hogy milyen könnyen lehet törzskönyvezni, szállítani, átjárhatóság, és a többi. Ez nagyon fontos dolog, mert a fenntarthatóságot rendre rosszul, rossz helyen használjuk, s így természetesen félreérhetővé is válik. A jelentés 4. pontjában beszéltem erről; az előttem szóló képviselő asszony beadta az 5. pontban, én a 4. pontban, s ebből már született egy kapcsolódó módosító indítvány, amit közösen nyújtottunk be. A dolognak az a lényege, a két indítványt úgy mostuk össze, hogy lehetőség szer int az a kifejezés ne szerepeljen benne, hogy "hulladékká válásáig". Ez annak a logikája, amit az előbb elmondtam: a hulladékká válással nem zárult le az életciklus, sőt a legtöbb termék akkor van a legveszélyesebb szakaszban, ha lehet ezt mondani, és a le gnagyobb problémát jelentheti az emberre, illetve a környezetre. A jelentés 2227. pontja tulajdonképpen egy összefoglaló módosítócsomag is lehet, ha úgy tetszik. Azért tartom ezt fontosnak elmondani, mert ugyan egy kapcsolódó módosító indítványban ezt már úgy rendezzük, hogy amelyekről külön jogszabály nem rendelkezik, azok az anyagok nem tartoznak a törvény hatálya alá. Ez azért érdekes, mert azt mondja a 2. §, hogy a törvény hatálya kiterjed az embert és a környezetet érintő minden veszélyes anyagra, maj d utána úgy folytatja... Megmondom őszintén, ha ernyőtörvényről van szó, akkor az ernyőtörvényt úgy értelmezem, hogy ez a törvény alapvetően igaz minden veszélyes anyagra, minden kémiai szempontból problémát jelentő anyagra, és az összes többi ehhez kapcso lódik valamilyen formában. Ha ebből kiemeljük a gyógyszereket, a kábítószereket, a kozmetikai termékeket, a radioaktív anyagokat, az élelmiszereket, a takarmányokat, a növényvédő szereket, akkor azért, amit az általános indoklásban megfogalmaztunk, hogy mi vel nagyon sok jogszabály rendelkezik a veszélyes anyagokról, a kémiai biztonság miatt egy egységes törvényt kell hozni, nos, ha ezeket mind kiemeljük, akkor gyakorlatilag olyan termékeket emelünk ki, amelyek a környezetre és az emberre közvetlenül nagy ve szélyt jelentenek. Mindegyikre csak egyetlenegy példát szeretnék elmondani. A kozmetikai szerekre van törvény: a kozmetikai szerek kipróbálását nem lehet gerinces állatokon végezni - hozzáteszem, nagyon helyesen, ne kínozzuk őket. Csak így, kérem szépen, a "csúcsgerinces" fizet erre rá, ha szabad ezt mondani, mert nagyon sokan nagyon súlyos bőrbetegséget és egyéb betegséget kapnak, még tüdőn keresztüli allergiás és egyéb betegségek is előfordulhatnak. Azt hiszem, az nagyon helyes, hogy egyrészt nem lehet kí sérletezni, viszont kozmetikai termékek bejöhetnek a forgalomba úgy, hogy nem vizsgáltuk meg őket kellően, a forgalomba hozatali engedély nem kellően megalapozott. Ez súlyos problémákat jelenthet, nem is elsősorban a környezetre, hanem az emberre. De továb bmegyek: ugyanez vonatkozik az élelmiszerekre is. Azt hiszem, nagyon sok embernek nem kell mondani, különösen az államtitkár asszonynak nem kell ezt ecsetelnem: ma mérhetetlen harcot folytatunk azért, hogy a parlagfüvet teljesen kiirtsuk, mert a parlagfű a z egyik legnagyobb ellenségünk az allergiás betegségek miatt. Csak szeretném elmondani önöknek, hogy például a liszt szintén allergiás megbetegedést okoz a lisztérzékenyeknél. Most akkor meg fogjuk szüntetni a lisztet? Én azt hiszem, az okot kellene megtal álni. Ha például ezekre az élelmiszerekre nem jól vagy nem úgy terjed ki a törvény, az élelmiszertörvény nem úgy kapcsolódik a kémiai biztonságról szóló törvényhez, akkor itt bizony kiskapu keletkezhet. És ahány felsorolás, annyi kiskapu keletkezhet, és ez mindmind utat nyithat a környezet, illetve az emberi egészség romlása felé. A takarmányoknál ugyanígy van. Tudom, hogy ezekre mindre van törvény. Csak az a nagy kérdés, hogy ha eddig voltak külön törvények, s ezek a törvények nem kapcsolódtak össze és mo st nem tartoznak az alá a törvény alá, amelyik az ernyőtörvény, akkor vajon hogyan fogják össze ezeket
