Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
749 A Duna Bizottság kapott felhatalmazást, hogy ezeket az alapmunkálatokat előkészítse, amit el is végzett, ezen paraméterek biztosítása sajnos nem sikerült az elmúlt időszakban. A Duna magyarországi szakasza az Európát átszelő integrált víziúthálózat egyik szűk keresztmetszete; bizonytalan és rossz szakasza, aminek hajózhatósága folyamatosan továbbromlik. Ha a hajózás fejlődését komolyan akarjuk, akkor a közle kedési pályát is kell biztosítanunk hozzá, ez pedig, mint az autópályák és a vasúthálózat esetében is, az állam feladata, amit a jövőben komolyabban kell vennünk. És most engedtessék meg nekem mint csepeli képviselőnek, hogy kicsit bővebben foglalkozzak a kikötők szabályozása kapcsán a legjelentősebb magyarországi kikötővel, Csepel szabad kikötőjével. 1928. október 20án, tehát 72 éve avatta fel és adta át rendeltetésének a kikötőt gróf Bethlen miniszterelnök. Joggal feltételezhető, hogy hazánk egyetlen ten geri kikötőjének és hajóinak a trianoni békekötést követő elvesztése után a magyar nemzet szívügyének tekintette, és rendkívüli erőfeszítésekkel támogatta a kikötő megépítését és fejlesztését. Kijelenthető, hogy a szabad kikötő a megnyitásakor, figyelembe véve a védett vízfelület nagyságát, gabonatárházat, fedett raktárak méretét, közlekedési csatlakozásokat és egyéb feltételeket, Európa egyik legkorszerűbb és legnagyobb intermodális árugyűjtő és elosztó központja volt. Fennállása óta folyamatosan betöltöt te a Duna egyik meghatározó kikötőjének a szerepét. A szabad kikötőről a rendszerváltást követően különös módon megfeledkeztünk, nem vettük észre, hogy a kikötő egy valódi és működő logisztikai központ. Az pedig már többször megállapításra került, hogy a l ogisztikai központok külső infrastruktúráját az államnak vagy az önkormányzatnak kell biztosítani. Mivel 30 éven túli megtérülési időt meghaladó beruházásra jelen finanszírozási feltételek mellett a vállalkozások nem lesznek képesek, és nem is tudnak azzá válni, ezért a logisztikai központok kiépítéséhez, fejlődéséhez olyan intézkedési programcsomag is szükséges, amely beruházási segítséget tartalmaz, költségvetésből, hazai alapokból, és sorolhatnám. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Képviselő úr! Tízperces időker et áll rendelkezésre (Podolák György: Elnézést kérek!) az elmondottakhoz. Nem szóltam, de most kérem, hogy lassan fejezze be... (Podolák György: Hamarosan befejezem!) Egy relatív fogalom a "hamarosan". Kérem, hogy fejezze be a felszólalását! PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) : Ajánlás volt a tíz perc, elnézést. Mondhatom tovább, elnök úr? ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az ajánlás arról szól, hogy tízperces időkeret áll rendelkezésre. Képviselő úr, kérem, hogy röviden fejezze be a felszólalását! PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) : Annyit elmondanék a kikötővel kapcsolatban, hogy ezen források, amelyek eddig rendelkezésre álltak, tudatosan elzárták a szabad kikötőt, tehát módja nem volt arra, hogy működjön. Érthetetlen és nyakatekert szabályozással kizárták az úgynevezett országos közforga lmi kikötők sorából, pedig az ország legjelentősebb kikötője mind a forgalom, mind az áruösszetétel és szolgáltatási palettája szempontjából. Ennek egyenes következményeként nem került be az országos logisztikai alaphálózatba se, pedig a mai napig az orszá g egyetlen nagy teljesítményű áruforgalmi csomópontja, amelynek forgalma meghaladja az összes többi kikötőét. Én úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy erre a jövőben fokozott figyelmet kell fordítani, egyetértve a hozzászóló képviselőtársaimmal, ak ik mindannyian kiemelték a Csepeli Szabadkikötő jövőbeni tevékenységének a szükségességét, különösen arra való tekintettel, hogy vélhetően privatizálás előtt áll. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖ K (dr. Wekler Ferenc) :
