Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Energia Hivatal 1998-99. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TARDOS MÁRTON, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ÉKES JÓZSEF, az MDF képviselőcsoportja részéről:
707 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Főigazgató Úr! Nem akarom bántani Tardos Márton urat, képviselőtársamat, de amit elmondott, hogy bevételre szüksége volt az országnak, ez azt jelenti, hogy magunk előtt görgetjük a problé mákat, és mindannyian tudjuk, hogy milyen problémákat görgetünk magunk előtt. Ebből adódóan szeretném megfogalmazni és kimondani, hogy az energiaipar akkori privatizációja elkapkodott volt, nem volt kellően előkészítve (Dr. Gidai Erzsébet tapsol.) , és ma e bből adódnak a legnagyobb gondok és problémák. Szeretném elmondani azt is, hogy a környezetvédelmi bizottság és a Magyar Demokrata Fórum a gazdasági bizottság által javasoltakat maximálisan támogatja, az Energia Hivatal beszámolóját nagyra értékeli, maximá lisan támogatja annak elfogadását, és azt a továbbiakban szeretnénk kiegészíteni. Az MDF frakciója és jómagam is felkérjük a kormányt, hogy erősítse meg a MEH önállóságát, hatósági, fogyasztóvédelmi szerepét, hiszen a hazai energiaiparban jelentős változás ok következtek be, és egyéb olyan fontos feladatok jelentek és jelennek meg, amelyek alapján a jelenleginél nagyobb függetlenségre van szüksége. (10.40) A MEH kapjon nagyobb szerepet az új energiapolitika végrehajtásában, melyhez megfelelő intézményi hátté r kialakítására is kerüljön sor; a MEH fokozottan kapcsolódjon be - és ehhez kapjon jogosítványt - a nemzetközi egyezményekbe, például környezetvédelmi kérdésekben is, azok előkészítésénél a hazai érdekek érvényre jutásának érdekében. Erősíteni szükséges a z engedélyekben foglaltak betartásának hatósági ellenőrzését, felügyeletét; fokozott figyelmet kell fordítani az új problémák megfelelő kezelésére, mint a rekultivációs kötelezettségek végrehajtására, a környezetvédelmi és alternatív energiákra és azok elv árásaira, az abból adódó feladatokra, valamint, ami nagyon fontos kérdés, szerződések betartására és betartatására. Tisztelt Képviselőtársaim! Most nyugodtan beszélhetnék akár az oroszlányi térség, a tatabányai, bánhidai, pécsi vagy ajkai, inotai kérdésről is. Szeretném ezt azért is hangsúlyozni, mert ahogy mondtam, maga a privatizációs folyamat előkészítetlen, elkapkodott volt. Megvan a villamosenergiatörvény, gáztörvény, távhőtörvény. Sajnos mindannyian tudjuk, hogy 2004ig fognak működni a szenes erőműv ek; át kell alakítani őket, és nagyon sok területen nem kerül sor átalakításra. Nagyon sok az olyan erőmű, amely privatizálva lett, ennek során egyfajta energialekötési ígérvényt kapott, amelyek nem valósulnak meg sem Pécsett, sem Ajkán, a bakonyi erőmű te rületén, és ebből adódóan a távhőszolgáltatás - például Ajka esetében 7200 lakás távhőszolgáltatása, melegvízellátása - kerül veszélybe. A távhőszolgáltatási törvényből adódóan az erőmű kap egyfajta kompenzációt, de a közcélú villamosenergiavásárlásra má r nincs szerződése; ugyanez a helyzet egyébként a pécsi erőműnél is. Ezeket a lakásokat fűteni kell. Ezelőtt pár hónappal, a múlt év folyamán elhangzott egy olyan kinyilatkoztatás, hogy a távfűtés, távhő- és melegvízszolgáltatás kérdését oldják meg az önk ormányzatok. Elnézést! Ott, ahol bányákat zárnak be, ott, ahol nincs létjogosultsága az erőműnek, ott, ahol a szenes erőművet le kell állítani, több ezer ember kerül utcára, ott, ahol 7200 lakás függ egy erőmű sorsától, ott hogyan oldja meg az önkormányzat ezeket a feladatokat?! Én itt vissza szeretnék utalni Lázár Mózes tegnapi interpellációjára, és a mai napon több alkalommal is úgy fogalmazott, hogy ez nem a Magyar Energia Hivatal feladata. De igenis, ha energiagazdálkodásról beszélünk, ha távhőszolgálta tásról, távhőtörvényről, gáztörvényről, villamostörvényről beszélünk, és addig, amíg ezeket a problémákat, gondokat az ország nem tudja kellőképpen megoldani, orvosolni, felkészülni rá, addig a liberalizációval, a piacnyitással igenis óvatosan kell bánni! Mondok erre példát is: senki nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy ezeknek az erőműveknek rekultivációs kötelezettségei vannak, nagyságrendekben. Miből lesz bevétele, ha nincs villamosenergialekötése? Miből fogja végrehajtani magát a rekultivációt? Vag y továbbmegyek: alábányászott területek, gáztörvény. Ajka város két éve elindította egy városrésznek a
