Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. március 1 (123. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Energia Hivatal 1998-99. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója:
695 Köszönöm, elnök ú r. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság megtárgyalta a Magyar Energia Hivatal 199899. évi tevékenységéről szóló beszámolót, és bizottsági előadóként engem állított. A hivatal fontos szabályozó, javaslattevő szerepet tölt b e a termelés, a szállítás és az elosztás területein. A hivatal munkájában előrelépésnek kell tekinteni az 1999 májusában bevezetett fogyasztói elégedettség mérését és értékelését, a szolgáltatások színvonalának figyelemmel kísérését. Ezzel kapcsolatban biz ottságunk több képviselője megfogalmazta abbéli kifogását, hogy a hivatalnak erősíteni kell a szankcionáló eszközeit. A legtöbb észrevétel a villamosenergiaszolgáltatás folytonosságával kapcsolatban fogalmazódott meg, mint előttem a képviselőtársam is eml ítette. Bizony a monopolhelyzettel ha nem is visszaélve, de a szolgáltatás színvonala bizonyos területeken nagyban lecsökkent, s érzékelhető a szolgáltatónak egy merevebb hozzáállása. Sajnálatos tényként kell megjegyeznem itt is, mint a bizottsági vitában is, hogy a szolgáltató vezérigazgatója a meghívott kistérségi ülésen bizony nem mondott érdemi választ, bizony nem úgy állt a kérdéshez, mint egy szolgáltatónak illett volna, illetve szükséges lett volna olyan konkrét válaszokkal szolgálni a kisfogyasztókn ak, a polgármestereknek, a kistérségnek. Én azt hiszem, hogy itt újra az Energia Hivatal szerepének erősítését kell szóba hozni, azt, hogy minél nagyobb lehetősége legyen a szankcionálásra, illetve a szolgáltató vállalatokkal szembeni fellépésre, s határoz ott tekintélye legyen az Energia Hivatalnak. Egyébként is nőtt a fogyasztók áramkimaradásának átlagos ideje. Azt hiszem, hogy ebben szerepet játszhatott az is, hogy az elmúlt időszakban privatizált energiaszolgáltatók szerződései talán nem a legnagyobb fig yelemmel köttettek meg, és nemzeti értékeink nem lettek figyelembe véve, s ezzel bizonyos szolgáltatók kényelmi helyzetbe kerületek. A gázszolgáltatói szektorral kapcsolatban kevesebb észrevétel érkezett, viszont a monopolhelyzetből adódó szolgáltatói tevé kenységre nagyobb figyelmet kell fordítania a hivatalnak itt is. Ugyanis a szolgáltatás mellett egyéb tevékenységet végző szolgáltató cégek bizony egyeduralmat valósítanak meg, és néhány szolgáltató között nincs átjárhatóság. Néhány szolgáltató olyan egyed i konstrukciókat ír elő a kisfogyasztóknak, ami az ország egyes területein igen nagy eltérést mutat. Ha valaki a NyugatDunántúlról átköltözik a Tiszántúlra, akkor meglepő szokásokkal találja szembe magát. Én úgy gondolom, hogy az Energia Hivatalnak illene ezeket a dolgokat figyelnie, illetve a bejelentésekre érdemi kivizsgálást végezni. A beszámolóból is kitűnik, hogy a hivatalnak az utóbbi két évben a legjelentősebb munkája az új tarifarendszer kidolgozása és bevezetése volt. Ez a lakossági fogyasztóknál sajnos némi áremelkedéssel járt, mintegy 35 százalékos emelkedéssel, az ipari fogyasztók esetén a teljesítménygazdálkodásra képes cégek haszonélvezői voltak, illetve haszonélvezői az új rendszernek. Ezzel együtt az új tarifarendszer előremutató lépés az o rszág EUcsatlakozásával kapcsolatban és a piaci liberalizáció irányába. A bizottsági vitában elhangzott még igényként a megújuló energiaforrások figyelembevétele, ami az igazi környezetbarát gazdálkodást segítené elő. Tulajdonképpen nem találtunk sok érde mi jelzést ebben a beszámolóban az Energia Hivatal részéről, holott én úgy tudom, illetve bizonyára több képviselőtársam is tudja, hogy az országnak 2010ig bizonyos szennyezőcsökkentési előírásokat kell teljesítenie mind a kyotói egyezménnyel kapcsolatban , mind pedig a KénII egyezménnyel kapcsolatban, s azt hiszem, hogy ezek a megújuló energiaforrások bővítésével könnyedén teljesíthetők lennének. Természetszerűleg ezek befektetést, forrást igényelnek, amelyek a hosszabb megtérüléssel nem mindig a kormányz atok rövid távú finanszírozásából fakadnak. Bizottságunknál határozottan megfogalmazódott, hogy a megújuló energiaforrások mellett fordítson sokkal nagyobb figyelmet a hivatal, illetve a kormányzat a takarékosságra, ugyanis az energiatakarékosság a legkörn yezetbarátabb energiaforrás. (9.40)
