Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 29 (122. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár:
683 kellett volna jelölni a földalapot . Szerintem az 1994. december 15ei határidő, ameddig közel négy év telt el, nem lehet jogszerű. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Megadom a szót Glattfelder Béla államtitkár úrnak. GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi á llamtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Dr. Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kérésére válaszolok az ön fölszólalására. Tekintettel arra, hogy felszólalásában egy rendkívül súlyos és több éve elhúzódó problémá t feszeget, először összefoglalnám a tényállást, majd utána javaslatot, jogi következtetéseket tennék. A villányiak panaszával kapcsolatban a Miniszterelnöki Hivatal az ÁPV Rt. bevonásával vizsgálatot folytatott. Beszerzésre került a Pannonvin Részvénytárs aság 1999. január 1jei átalakulásával kapcsolatos alapító okirat, a Baranya Megyei Kárrendezési Iroda jogelődje, a Baranya Megyei Kárrendezési Hivatal, valamint a Pannonvin Rt. közötti, a kárpótlási és a dolgozói földalap kijelölésével kapcsolatos iratany ag. A rendelkezésre bocsátott okiratok tanulmányozása során arra is kiterjedt a vizsgálódásunk, hogy a kárpótlási hivatal által a részvénytársaság felé közölt kárpótlási földigény előterjesztésekor hány dolgozója volt a részvénytársaságnak és mennyi maradt a tényleges dolgozói földalap kijelölésekor. (20.10) Megállapítottuk, hogy a Pannonvin Részvénytársaság valóban törvénytelenül járt el, amikor nem hajtotta végre a kárpótlási törvény alapján fennálló kötelezettségét, az úgynevezett dolgozói földalap kijel ölése vonatkozásában. Arra hivatkozott, hogy a Pannonvin részvénytársasággá alakul át, ezért nem áll fenn ilyen irányú kötelezettsége. Ezért perre került sor, amelyet a Pannonvin Rt. 1994 decemberében elveszített, és 43 fő részére kijelölte a földalapot. D e mielőtt jogerős bírósági ítélet kötelezte volna a Pannonvin Részvénytársaságot a földalap kijelölésére, 1992 júniusában megalapította a SzőlőBor Kft.t, s ebbe a cégbe apportálta az értékes, mintegy 150 hektárt kitevő villányi szőlőket. A Pannonvin Rt. villányi alkalmazottai is ennek az új cégnek lettek az alkalmazottai. 1999 folyamán személyesen megkerestük Pécsett a Pannonvin Rt. vezérigazgatóját, aki e tisztségét 1990 óta folyamatosan ellátja, a társaság 1996os privatizációja után is. Többek között ő vette meg társaival az ÁPV Rt.től a Pannonvin Rt.t. Mint kiderült, a Pannonvin Rt. 43 dolgozója tekintetében sem hajtották végre azokat a törvényi kötelezettségeket, hogy a 43 fő részére kiadják a törvény által előírt húsz aranykoronát. Jogi következtet és: az elhúzódó földkijelölési vita a dolgozókat abban a hátrányban részesítette, hogy csak annak lehetett jogos igénye a jogszabályi rendelkezések értelmében a földalap képzésére, illetve kiadására, akik 1991. január 1jétől folyamatosan a földalap képzés éig, azaz 1994. december 15éig a Pannonvin Rt.vel munkaviszonyban álltak. Ha úgy tetszik, megkockáztatható az a kijelentés, hogy a jogot kellőképpen nem ismerő alkalmazottak alól kihúzták a húsz aranykoronás nekik járó földet. Ezek az emberek ugyanis nem tudták, hogy azzal, hogy megszüntetik munkaviszonyukat a Pannonvin Rt.nél és új munkaviszonyt létesítenek a SzőlőBor Kft.vel, elveszítik jogosultságukat a kárpótlási törvény által biztosított húsz aranykoronára, ugyanis a SzőlőBor Kft. nem tekinthető a borkombinát jogutódjának, tehát földalap képzésére nem is lett volna kötelezhető. Összegezve megállapítható: a villányiak jogosan kérték folyamatosan a nekik járó földet, ezt a Pannonvin Rt. menedzsmentje meghiúsította. Igényük jogi úton való érvényesíté sét azonban ennyi év eltelte után már nem tudjuk a siker reményében elősegíteni. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP soraiban.)
