Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 7 (116. szám) - A holtágak megmentésével, rehabilitációjával, védelmével és hasznosításával kapcsolatos feladatokról szóló 24/1997. (III.26.) Ogy. határozat végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általá... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - MOLNÁR LÁSZLÓ (FKGP):
67 Idősebb horgászokkal, halászokkal beszélgetve ők azt mondják, hogy fenekezni szinte nem is lehet, az itt kifogott halakat több napig otthon, a kádban kell kitisztítani, szinte kimosni, átmosni - már elnézést kérek, hogy ilyeneket mondok , mert a ponty a természeténél fogva túrja az iszapot, és szinte ehetetlen az itt kifogott hal . Tudom, hogy ez horgászprobléma is. Igen, a szokásos csalit is meg kellene másítani, hogy egy kicsit feljebb jöjjenek a halak is. De itt gyakorlatilag arról van szó, hogy nem látom a nem pénzigényes környezeti megelőző munkálatokat sem. Ez alatt azt értem , hogy most is azt látom, hogy iszonyatos mértékig le van engedve ez a víz, gyakorlatilag nincs átfolyás a mederbe az egész téli időszakban, szerencsére az idén nem fagyott be a holtág, a RáckeveiDunaág. Most, amikor ilyen vízbőségben vagyunk, akkor sem jut elég víz ebbe a zárt térrel rendelkező vízbe. Azt mondom, hogy ez a nem odafigyelés következménye; az, hogy gyakorlatilag a parton is, a települések nagy többségénél a csatornának még a nyomai sem fedezhetők fel. Tisztában vagyok azzal, hogy ez a nemze ti kormány nyakába nem varrható. Nem építhetünk két év alatt vagy szűk másfél év alatt annyi létesítményt, illetve építeni építhetnénk, ha lenne rá nemzeti megtermelt jövedelem, de mivel nincs rá, tudjuk, hogy ezeket nem tudjuk megváltoztatni egyről a kett őre. Tudjuk azt, hogy pályázunk különböző nemzetközi - ISPA, Phare- s a többi - pénzekre. Tudjuk, hogy gyakorlatilag ezer helye lenne ezeknek a pénzeknek. De ha most, amikor ezek a vizek, ezek a holtágak végveszélybe kerültek, nem kezdünk el komolyan fogl alkozni velük, nem fogunk komoly kotrást végezni, nem vesszük fel ezeket a többméteres szennyezett iszapokat ezekből a vizekből, ezekből a holtágakból, ha nem próbálunk népgazdaságilag is hasznos tevékenységet végeztetni, végezni ezekben a holtágakban, akk or sosem lesz annyi pénze az államnak, a költségvetésnek, hogy gyakorlatilag mint egy feneketlen kút, ebbe tömje bele. Én a következőt szeretném javasolni. Az előterjesztésről, amit én olvastam, és ami előttem van, tudom, hogy még nem egy komplett anyag. P éldául nincs benne egy szó sem a Duna szentély típusú holtágairól. Tudom, hogy a Dunával majd mindenki fönt fog foglalkozni, a bősnagymarosi térséggel, de itt van ez a víz, ami gyakorlatilag nagyon sok ember szabadidőeltöltését is lehetővé tenné - ez egy hatalmas gazdasági potenciál, itt kikötőket lehetne létesíteni, ide vízi turizmust lehetne hozni. Én azt látom, hogy nincs dunai kormánybiztos, illetve van, csak azt mondja, hogy ez a HoltDuna, ez a RáckeveiDuna, nem ezzel foglalkoznak, csak a szigetköz i résszel. Természetesen tudom, hogy azzal is kell foglalkozni, ott is égető problémák vannak. De kérem a képviselőtársaim segítségét, és különösen a fővárosi, a Pest megyei és azon települések képviselőit, a Bács megyeiekét, akiket gyakorlatilag a KisDun a vagy a SoroksáriDuna szinte összeköt, hogy fogjunk össze, vizsgáljuk meg annak a lehetőségét, hogy mit tudunk tenni, lobbizni annak érdekében, hogy a végveszélybe került SoroksáriDunaágat megmentsük, hisz itt is vannak holtágak, szentély típusú holtág ak. Hiszen az egész vizet, ezt a durván 5055 kilométeres szakaszt úgy ismerem, mint a tenyeremet, és szinte minden kacsával vagy vízicsirkével köszönő viszonyban vagyok. Tudom, hogy ha hatalmas pénzek beinvesztálása nélkül szakaszosan mennénk úgy, ahogy a z előbb a képviselőtársaim is elmondták, hogy a holtág holtágjainak bizonyos vízöblítésével vagy bizonyos átereszek megnyitásával egy picit is tudnánk segíteni ezen a holtágon, akkor ez gazdaságilag is visszaforgatható lenne. Egy picit talán hosszúra nyúlt a beszédem. Több órát tudnék erről a Dunáról beszélni, hisz vérzik a szívem, ahogy látom, hogy milyen állapotban van a partja, milyen állapotban vannak a hídjai, a kommunális létesítményei. Ezt nem teszem, csak figyelemfelkeltésként szerettem volna a szak emberekhez szólni a parlamentben és a parlamenten kívül is, akik esetleg a jegyzőkönyvet elolvassák, hogy itt van egy olyan víz, ami ismét végveszélybe került, annak ellenére, hogy az ipari termelés már leállt bizonyos mértékben, így a szennyezés valamit c sökkent. Azonban önmagát ez a víz nem tudja rehabilitálni, önmagát nem tudja megtisztítani, és ha nem lépünk közbe, akkor komoly bajok lesznek. Köszönöm, és elnézést a kicsit hosszú hozzászólásért. (Taps a kormánypártok soraiból.)
