Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 29 (122. szám) - Dr. Vastagh Pál (MSZP) - a belügyminiszterhez - "A budapesti FBI-iroda megnyitása" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter:
622 egyetlenegy elem kapcsán sem volt világos. Az egyik álláspont szerint, amit az ORFK bűnügyi főigazgatója képviselt, lesz ilyen iroda, a Belügyminisztérium ál láspontja szerint nem lesz ilyen iroda. Éppen ezek miatt, miután ez a szuverenitásunk lényeges kérdéseivel is szoros kapcsolatban van, és meglehetősen egyedi jelenségről van szó, éppen ezek alapján kívántam önhöz interpellációval fordulni, és két kérdést f eltenni ennek kapcsán. Először is szíveskedjen tájékoztatni arról, ki a felelős azért, hogy ebben az ügyben ilyen ellentmondásos helyzet alakult ki, hogy mindazok, akiknek pontos információ birtokában kellene lenniük, csupán feltételezéseket tudtak megfoga lmazni. Másodszor, legyen szíves, tájékoztasson arról, hogy az FBIiroda felállításával kapcsolatos tárgyalásokra ki kapott felhatalmazást, melyek és milyenek az iroda működésének jogszabályi feltételei, ezek adottake, és mindez hogyan illeszkedik a magya r jogrendszerbe. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Pintér Sándor belügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót. DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! E rre az interpellációra különösen szívesen válaszolok, mert ezáltal az Országgyűlés nyilvánossága előtt adódik lehetőségem néhány, a sajtóban is megjelent félreértés tisztázására. Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a jelzett dokumentum aláírására a 34 61/1992. évi kormányhatározat adott részemre felhatalmazást. Az aláírt megállapodás ugyanúgy illeszkedik a magyar jogrendszerbe, mint az elmúlt nyolc esztendő alatt már aláírt és kihirdetett ugyanilyen tárgyú, a nemzetközi szervezett bűnözés megelőzésére é s visszaszorítására vonatkozó 27 korábbi megállapodás. A jelzett dokumentum, csakúgy, mint a korábbiak, arra ad lehetőséget, hogy a két ország illetékes hatóságai, a határaikon átnyúló szervezett bűnözés elleni harc megelőzése és felderítése érdekében kölc sönösen információt cseréljenek, beleértve a személyes adatokat is. (15.00) Az adatvédelmi törvény ugyanis csak nemzetközi szerződés alapján teszi lehetővé személyes adatok külföldre történő átadását. A sajtóban, a rádióban félreérthető nyilatkozatok jelen tek meg, melyeket célszerű két csoportba osztani: az egyikbe a hatóságok képviselőinek nyilatkozatait, a másikba az egyéb nyilatkozók megnyilvánulásait kell besorolni. Én csak az első csoportba tartozókkal kívánok foglalkozni. Egyértelmű, hogy ezek a megny ilvánulások nem voltak ellentmondóak, tartották magukat az aláírt egyetértési nyilatkozathoz, annak esetenként más és más részeit hangsúlyozva. A dokumentum - a hatályos jogszabályoknak megfelelően - néhány napon belül a Magyar Közlönyben is megjelenik, és addig is képviselő úr kérésére egy másolatban természetesen a rendelkezésére bocsátom. Néhányan azt híresztelték, hogy az FBI alkalmazottai Magyarországon fegyvert fognak viselni. Engedje meg, hogy felolvassam az egyetértési nyilatkozat címét: "Egyetértés i nyilatkozat a Magyar Köztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között a szervezett bűnözés megelőzéséről és a visszaszorítására vonatkozó információk cseréjéről". Az információkról már mondták, hogy hatalom, de hogy fegyver, azt még n em. Néhányan azt híresztelték, hogy az FBI alkalmazottai Magyarországon kényszerintézkedéseket, nyomozati cselekményeket fognak végrehajtani. Valamennyien tudjuk, hogy erre nem lesz lehetőségük, hiszen a magyar rendőrségi törvény ezt kizárja. Ezeket a csel ekményeket a Magyar Köztársaság területén csak magyar rendőrök foganatosíthatják. Annak érdekében, hogy a munkát eredményesen lehessen végezni, a törvényes következményeknek is mindenben megfeleljünk, már korábban úgy határoztam, hogy közös tevékenység csa k akkor kezdődhet meg Magyarországon, ha mindkét fél által ismert és
