Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 29 (122. szám) - Dr. Dán János (FKGP) - a legfőbb ügyészhez - "Se pénz, se posztó" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. DÁN JÁNOS (FKGP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész:
613 Tisztelt Országgyűlés! Visszatérnénk az előző interpelláció szavazására. Füle István képviselő úr nem fogadta el Kontrát Károly államtitkár úr válaszát. Megkérdezem az Országgyűlést, el fogadjae. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 159 igen szavazattal, 61 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett a választ elfogadta. Dr. Dán János (FKGP) - a legfőbb ügyészhez - "Se pénz, se pos ztó" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Dán János, a Független Kisgazdapárt képviselője, interpellációt nyújtott be a legfőbb ügyészhez: "Se pénz, se posztó" címmel. A képviselő urat illeti a szó. DR. DÁN JÁNOS (FKGP) : Köszönöm a szót , elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Választópolgáraim ügyét képviselve, végső elkeseredésemben fordulok önhöz. Választókerületemben, Makón az elmúlt években két gabonafelvásárló cég közel egymilliárd forint értékben károsította meg a mint egy 347 termelőt. Különféle, részben elfogadható indokok miatt a lassan lefolytatott nyomozást végül is bűncselekmény hiánya miatt megszüntették. Ugyanakkor megállapítható, hogy a szerződés megkötése pillanatában sem volt esélye a felvásárlóknak, hogy a te rmelők részére 30 napon belül megfizessék a járandóságot, ugyanis a felvásárlóval kötött felek leghamarabb 120, illetve 150 nappal fizettek volna az értékesítés után. Ezenkívül számos anomália jellemző ezekre az ügyekre, hiányos adminisztráció, a számvitel i fegyelem hiánya, emiatt sem áfát, sem exporttámogatást nem vettek figyelembe. Az is bebizonyosodott, hogy az eladott búza ellenértékéből befolyt összegekkel korábbi tartozásokat egyenlítettek ki. Magyarországi körülmények közö tt nem ritka az a jelenség, hogy miközben a cég nem fizet, a cégvezető környezetének, családtagjainak az anyagi gyarapodása szemmel látható. Számomra érthetetlen, hogy a külföldi vevők tartozását miért nem lehet behajtani. A bírósági, 1994es 526. számú ha tározat szerint csalás megvalósul akkor is, ha az elkövető a tévedésbe ejtéssel megszerzett összeget már korábban megkárosított személyek kártalanítására használja fel. A hibás gazdálkodási tevékenységből származó kár mellett megmagyarázhatatlan számomra a mintegy 400 vagonnyi közraktározott búza eltűnése. Mérleghamisítás, csalás, sikkasztás gyanúja merül fel, ugyanakkor a felszámoló jogszerű tevékenysége is megkérdőjeleződik. Késve történt a csődbejelentés, elgondolkodtató a kockás füzetben vezetett raktár könyv mint nyilvántartás. Mi csak egyet tudunk: azt, hogy a búzát mennyiségben és minőségben megfelelően átadtuk, és az ellenértékét a mai napig nem kaptuk meg. Eddig azt tapasztaljuk, hogy a magyar jog szépséges nyelvének szakavatott művelői kijátszanak b ennünket. Véleményem szerint a társadalmi közérzethez a jogi biztonság érzete is hozzátartozik ebben az országban. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Ön szerint hol a hiba? A jogalkotásban? A jogalkalmazásban? Azon belül melyik hatalmi ágban? Vagy ahogy Ádám prof esszor úr fogalmazott, az erkölcsben? Várom válaszát, várom intézkedését, mert egyébként a jelenlegi helyzet szerint se pénz, se posztó. (Taps az FKGP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr válaszol. Megad om a szót. DR. GYÖRGYI KÁLMÁN legfőbb ügyész :
