Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 29 (122. szám) - Dr. Fodor Gábor (SZDSZ) - a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez - "Egy meghívásos pályázat története" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
603 KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP) : Megkösz önve a miniszter úr válaszát, a következő dologra szeretném még felhívni a figyelmét. Maga a létesítmény a településre bevezető út mellett található. Az eltelt három év alatt az állaga igen megromlott, környezete elgazosodott, ami nagyon lehangoló látvány a településre érkezők számára. Ezzel szemben a község maga nagyon rendezett, jó benyomást kelt. Ez a kontraszt a falusi turizmusra minden bizonnyal kedvezőtlenül hat. Ezért is szorgalmazza az egerági önkormányzat a volt laktanya tulajdonlásának rendezését. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Viszontválasz illeti a miniszter urat. DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter : Tisztelt Képviselő Úr! Országos problémáról van szó. Bizonyára ön is tudja, hogy rengeteg az elhagyott ingatlan, azonban az ÁPV Rt.nek történő átadás után arra biztatnám az önkormányzatokat, hogy bátran pályázzanak. Nem hiszem, hogy hátrányosabb feltételek között jutnának hozzá ezekhez az ingatlanokhoz, mintha a HM adta volna el ezeket. Köszön öm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) Dr. Fodor Gábor (SZDSZ) - a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez - "Egy meghívásos pályázat története" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Fodor Gábor ú r, az SZDSZ képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzeti kulturális örökség miniszterének: "Egy meghívásos pályázat története" címmel. Válaszadásra a miniszter úr az államtitkár urat kérte fel. Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae a válaszadó személy ét. (Jelzésre:) Elfogadja. Megadom a szót. DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A közvélemény az elmúlt hetekben értesülhetett arról, hogy a Nemzeti Színház ügye újabb felvonáshoz érkezett. A Nemzeti Színház ü gye, amiről nem kell képviselőtársaimat és a közvéleményt sem meggyőzni: szimbólumról van szó, szimbólumról a színházi szakma számára Magyarországon, hiszen a nemzeti színjátszás egyik legjelentősebb helyszínéről van szó. Másfelől pedig az utóbbi években i s szimbólum lett, leginkább a kormányváltás után, hiszen az Erzsébet téri gödör egyfajta akarnok kormányzati mentalitás mementójává vált, egy olyan mentalitásé, amely presztízskérdést csinál lényeges és fontos ügyekből. Nos tehát, ebben az ügyben újabb fel vonás következett be, és a nézőközönség néha már valóban nem tudja, hogy komédiát vagy tragédiát lát, mert most egy úgynevezett meghívásos tervpályázatról értesültünk. Egy olyan meghívásos tervpályázatról, amiről tudjuk, hogy olyan vita előzte meg a közvél eményben ezt a tervpályázatot, ami akörül alakult ki, hogy kívánatos lenne, ha a magyar építészek legjava részt vehetne a Nemzeti Színház megtervezésében, majd később megvalósításában, ha már a dolgok úgy alakultak, amiről az előbbiekben beszéltem az Erzsé bet tér kapcsán. Nos, arról értesültünk, hogy most tehát nem egy nyílt pályázat került kiírásra, hanem ez az úgynevezett meghívásos pályázat. Ezért az államtitkár úrtól azt szeretném megkérdezni, hogy miért nem nyilvános pályázatot írtak ki a Nemzeti Szính áz tervezésére. Azonkívül: hányan szerepeltek a Magyar Építész Kamara által a minisztériumnak átadott listán? A minisztérium milyen alapon
