Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 28 (121. szám) - A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
538 Egy koncessziós szerződés egyik alanya az állam, amely üzem, bánya, föld, frekvencia, út, légtér, révát kelőhely és a többi vonatkozásában olyan jogokat engedményez a koncesszornak, ami az állam szuverenitását egyegy darabkával csökkenti. Minél több ilyen darabka kerül ki az állam fennhatósága alól, annál nagyobb mértékben csökken az állam belső önrendelkez ési joga. Minél több a koncesszor, annál nagyobb darabja van eladva az állam közjogi méltóságának és belső szuverenitásának. Minél több a külföldi illetőségű koncesszor, annál nagyobb az állam külföld felé mutatott szuverenitásának a csökkentése. Erre figy elemmel azt az elvet ajánlom a képviselőtársaim figyelmébe, hogy aki az állammal koncessziós szerződések szintjén üzletel, az legyen tisztában azzal, hogy megállapodása nyilvános és mindenki számára megismerhető. A koncesszor ne takargassa megállapodásának tartalmát magántitok, üzleti titok, üzemi titok ürügyén, mert az a koncessziós szerződés, amely nem állja ki a nyilvánosság próbáját, eleve megkérdőjelezhető, és annak tartalma idővel úgyis kiderül. A MIÉP frakció ezért szükségesnek tartja a koncessziós s zerződések nyilvánosságát. Mivel a magyar állam demokratikus körülmények között működik, az alkotmány 61. § (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetve terjessze. Az Alkotmánybíróság 8/1991. (III. 5.) szám ú határozata a MIÉP álláspontját támasztja alá, amely szerint a közérdekű adatok megismerésének a joga alkotmányos alapjog, és ennek korlátozása kényszerítő ok nélkül alkotmányellenes. A kényszerítő okokat a koncessziós törvény 4. §a határozza meg a konce ssziós szerződések vonatkozásában. E jogszabályhely szerint, ha a pályázat meghirdetésével honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdek sérülne, akkor zártkörűen kell kiírni a pályázatot. Ebben az esetben természetesen a koncessziós szerződés tartalmának is titk osnak kell lennie. Ezzel a rendelkezéssel mi is egyetértünk. Ha azonban nem sérülnek ezek az érdekek, akkor nem csupán a koncessziós pályázatnak és az elbírálásról készült jegyzőkönyvnek, hanem a koncessziós szerződés teljes tartalmának is nyilvánosnak kel l lennie, hiszen annak tartalma is közérdekű adat, nemcsak a pályázat. Sajnálatos módon a koncessziós szerződések nyilvánosságának a világában kialakult egy olyan félreértett jogértelmezés a hazai joggyakorlatban, amely e szerződések tartalmát szembeállítj a a magántitok, valamint az üzleti és üzemi titok érvényesülésével. E jogintézmények természetét a polgári törvénykönyv 81. §a jellemzi. Ezt a szabályozást azonban nem lehet automatikusan alkalmazni a koncessziós szerződések világában, mivel a koncessziós szerződés nem egy szokványos polgári jogi szerződés. A koncessziós szerződés egyik alanya mindig az állam vagy az önkormányzat. A koncessziós szerződésben az állam vagy az önkormányzat mindig a közjogi méltóságából fakadó olyan jogáról mond le a koncesszo r javára, amely lemondás a továbbiakban csorbítja eredetileg meglévő rendelkezési jogát. Ezek olyan fontos közérdekű aktusok, amelyekről demokratikus körülmények között a szavazópolgár, illetve annak képviselői, országgyűlési képviselők, önkormányzati képv iselők, érdekképviseleti szervek aktivistái s a többi, jogosultak pontosan tájékozódni. Egy szokványos polgári jogi ügyletben ugyanis mindenki a saját dolgát, jogát, jussát viszi be a szerződésbe, ez csakugyan diszkréten kezelendő magánügy. Egy koncessziós szerződésben azonban az egyik szerződő fél a köz dolgát, a köz javát, jogát, jussát viszi be abba a szerződésbe, amit a koncesszorral köt. Ez pedig közügy, amelyről a választópolgárnak kell hogy legyen tájékozódási joga. Erre feljogosítja őt az alkotmány 61. §a, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény is. (16.20) Képviselőtársaim figyelmébe ajánlom, hogy a koncessziós szerződések tartalmának nyilvánossága bizonyos mértékig a korrupt viss zaélésektől elriasztó hatású intézményként is tud funkcionálni, és a tiszta kezű közéletiség kialakulásának irányába hat. Erre tekintettel sem híve a MIÉP a koncessziós szerződések tartalma körüli titkolózásnak. Ha a koncessziós szerződések területén minde n, ami megköttetik, tisztának bizonyul, akkor nem kell félni azok nyilvánosságra
