Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 28 (121. szám) - A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - SZÉKELY ZOLTÁN, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
533 Tisztelt Képviselőtá rsaim! A koncesszió fogalmát a lexikon az alábbiakban határozza meg: koncesszió egyenlő engedmény, kedvezmény, engedélyezés; olyan szerződés, amelyben az állam, illetve az önkormányzat belföldi és külföldi természetes és jogi személyeknek vagy ezek jogi sz emélyiség nélküli társaságainak a kizárólagos állami, illetve önkormányzati tulajdon működtetését vagy kizárólagos hatáskörébe tartozó jog gyakorlását meghatározott időre átengedi. Magyarországon a koncessziós szerződés leghosszabb tartama 35 év. A koncess zióhoz mint fogalomhoz koronként és országonként eltérő jelentéstartalom társult attól függően, hogy az állam milyen mértékben kíván a gazdasági folyamatok részesévé válni. Mást értettek a koncesszió alatt a XVII. században, amikor is - az ezt az időszakot jól jellemző kiváló történész, Christopher szerint - a koncesszió azt jelenti, hogy a kormányok a saját törvényeik alóli kivételek eladásával kereskednek. Ugyanakkor megint csak más képzetek társulnak a koncesszió fogalmához azokban a fejlett tőkés ország okban, ahol a gondoskodó állam a magára vállalt, de nem általa teljesített közszolgáltatásokkal összefüggésben alkalmazza a koncessziót. A magyarországi szabályozás a törvényt olyan tartalommal kívánja megtölteni, hogy az a magyarországi gazdasági feladato kkal és folyamatokkal összhangban, alapvető céljainkat segítő jogi eszközként működhessen. A koncesszió során tehát az állam, illetőleg az önkormányzat a tételesen meghatározott tevékenységek gyakorlásának jogát visszterhes szerződéssel időlegesen úgy enge di át, hogy a jogosultnak teljes vagy részleges piaci monopóliumot biztosít. A koncessziós törvény tehát olyan kerettörvény, mely a koncesszióköteles tevékenység folytatására vonatkozó alapvető, valamennyi ágazatra irányadó kötelező szabályokat tartalmazza . Ugyanakkor kellő rugalmasságot kíván biztosítani a tekintetben, hogy az egymástól sok vonatkozásban eltérő tevékenységek sajátosságait a koncessziós szerződésben érvényesíteni lehessen. Ezért a speciális részletszabályokat az ágazati törvények - úgymint bányatörvény, távközlési törvény, frekvenciagazdálkodásról szóló törvény, szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény, úttörvény s a többi - állapítják meg. A koncessziós törvény akármennyire keretjogszabály, alapvetően szélesre tár olyan kapukat, amelyek a külföldi tőke beáramlását teszik lehetővé, és ebben a vonatkozásban ez egy jelentős törvény, és jelentőségében ezt a törvényjavaslatot a külföldiek beruházásának védelmével kapcsolatos egyéb jogszabályokhoz lehet hasonlítani, és mivel a korábbi jogrendü nkből sajnálatos módon hiányzott, így ezt a rendszerváltást elősegítő törvényjavaslatnak lehetett tekinteni. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági élet liberalizálása szükségképpen feltételezi, hogy a vállalkozó egy adott tevékenység piacára szabadon beléphes sen. Szelektáló hatást ne a jog, hanem a piaci verseny fejtsen ki! Éppen ezért az üzletszerűen, vállalkozási céllal végezni kívánt tevékenységek túlnyomó többsége esetében annak folytatását legfeljebb hatósági engedély megadásától lehet vagy szabad függővé tenni. E tevékenység hatóságiengedélykötelessé nyilvánítása ugyanis arra szolgál, hogy a jog ily módon segítse elő azon cél megvalósulását, hogy a vállalkozó rendelkezzen mindazon szakmai, személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a tevékenység biztonság os és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartó gyakorlásához elengedhetetlenek. A koncesszióköteles tevékenységnél a vállalkozót nem illeti meg alanyi jog a tevékenység gyakorlására, szükséges, hogy az állam, illetve az önkormányzat azt szerződés alapján átengedje. Ez a korlátozás azonban egyáltalán nem jelenti a piaci verseny hiányát, illetőleg kizárását. Önmagában a koncesszióért pályázók ajánlatai is konkurálnak egymással, ugyanúgy versenyeznek, mint az egyidejűleg azonos földrajzi vagy közigazgatási eg ységben működő társaságok és vállalatok. A törvény a koncesszió alkalmazására két területet jelölt ki. Elsőként említhetnénk az úgynevezett közcélú nagyberuházásokat. Ezek megvalósítása alapvető érdekünk, és itt az állam két megoldás között választhatott: vagy a korábbi gyakorlatnak megfelelően mint megrendelő finanszírozta nagy értékű műtárgy - például országos közutak, repülőterek s a többi - megvalósítását, vagy pedig koncessziós szerződés keretében megállapodott a kivitelezésre a vállalkozóval. Ebben az utóbbi esetben a koncesszió jogosultja vállalta, hogy részben vagy egészben maga finanszírozza a
