Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 28 (121. szám) - A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
531 irányuló tevékenységek, a postai távközlési szolgáltatás, a vasúti személyszállítás és árufuvarozás keretében történő koncessziós átengedések alapv ető szabályait. Úgy gondolom, nem szükséges e törvény fontosságát külön is elemezni, hiszen az ennek alapján megkötésre kerülő és már eddig is megkötött koncessziós szerződések óriási értékű állami és önkormányzati vagyon működtetését szabályozzák, egyben igen jelentős állami és önkormányzati bevételek forrásai. (15.40) A magyar jogrendszer gyors átalakulása és fejlődése, majd az ezeket követő joggyakorlat alakulása számos konkrét problémát vetett fel. A később megalkotott, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény egyes rendelkezései a közérdekű adatok nyilvánosságával és megismerhetőségével kapcsolatban jogértelmezési problémákat vetettek fel. Az alkotmány 61. §ának (1) bekezdése szerint a Magyar K öztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. Ugyanakkor az alkotmány 59. §ának (1) bekezdése alapjogként deklarálja a magántitok és a személyes adat védelméhez való jogot is. Az Alkotmánybíróság a 60/1994. AB. számú határozata szerint a személyes adatok védelméhez való alapjogot és a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjogot egymásra tekintettel kell értelmezni. A fentiekből egyértelműen adódik, hogy a koráb ban, tehát 1991ben megalkotott koncessziós törvény e probléma megoldása tekintetében a gyakorlat szempontjából összhangba hozandó a később megalkotott 1992. évi LXIII. számú törvényre vonatkozó rendelkezésekkel. Ennek a feladatnak tesz eleget az előttünk fekvő törvényjavaslat. Ugyanakkor rá kívánok világítani arra, hogy a két alapjog összeütközésével kapcsolatos hatályos törvényi szabályozás nem teremtett alkotmánysértő helyzetet, mert mindkét törvény rendelkezései összhangban vannak az alkotmányban deklar ált alapjogokkal, hanem ezek értelmezését a gyakorlat szempontjából kell egyértelművé tenni. A most tárgyalt törvényjavaslat jogértelmezési bizonytalanság következménye, egy konkrét eset kapcsán vetődött fel. Az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt., valam int a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának jogvitájában került felszínre a kérdés, mégpedig az, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, valamint az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. között az M1es autópálya építésére és ü zemeltetésére vonatkozó koncessziós szerződés tartalma mennyiben minősíthető üzleti titokként kezelendő védett személyes adatnak, és ebből adódóan vane - és ha van, milyen - lehetőség arra, hogy az állampolgárok mint közérdekű adatot azt megismerhessék. A probléma eldöntése tárgyában beadvánnyal fordultak az Országgyűlés adatvédelmi biztosához, amelyben állásfoglalását kérték. Az adatvédelmi biztos beható elemző vizsgálódás után az ügy jogi hátterének felderítésével vizsgálati megállapításokat tett és aján lásokat fogalmazott meg. Vizsgálati megállapításainak lényege, hogy a koncessziós szerződésben foglalt információk jelentős részét bárki által megismerhető közérdekű adatnak kell minősíteni. A koncessziós szerződésekben foglalt olyan megállapodás, amelyben az állam vagy az önkormányzati szerv kötelezettséget vállal a szerződés tartalmának titokként történő kezelésére, ellentétes az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel. Megállapítja az adatvédelmi biztos, hogy az adatvédelmi törvény 2. §ának 3. pontjában és a 19. §ában foglaltakból következően a nyilvánosság követelménye nemcsak a pályázati kiírásra - a koncessziós jog néhány kivételtől eltekintve, ugye, csak nyilvános pályázat útján nyerhető el , hanem a pályázat eredményeire is vonatkozik. Mindezekből ad ódóan a jogbiztonság szempontjából azt tartotta kívánatosnak, ha a koncesszióról szóló törvény megfelelő módosítása révén a koncessziós eljárás valamennyi résztvevője, a pályázat kiírására jogosult állami és önkormányzati szervek, valamint a pályázók a tör vény egyértelmű rendelkezései alapján tisztában legyenek azzal, hogy mely adatok nyilvánosságát kötelesek biztosítani, illetve eltűrni.
