Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 11 (120. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
492 Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! (Varga Mihály: Negyed tizenkettő!) Tisztelt Ház! Úgy tűnik, hogy kedvező helyzetben vagyok, amikor az előttünk lévő törvénymódosításról, a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szólok. Azért érzem, hogy kedvező helyzetben vagyok, mert igen tisztelt képviselőtársaim eleddig, a nap fo lyamán olyan értékes hozzászólásokkal járultak hozzá a témához, hogy úgy érzem, nem szükséges énnekem a téma egészéhez szólni, hanem kiemelek néhány olyan elemet, amelyről úgy érzem, fontosnak fogja tartani a tisztelt Ház is, meghallgatva ezeket a pontokat . Kezdem azzal az általános kijelentéssel, hogy igen, persze, jó az EU tagjává válni. Jó dolog ez! Ezt már annyiszor végigbeszéltük, mindenki tudja. Van, aki opponálja, de mégis jelentős közvélemény és politikai akarat létezik ebben a tekintetben. Igen, jó lesz a vámszabad terület, amikor zéró tarifa vezetődik be. Előnyös lesz ez, leginkább a fogyasztóknak. Talán nem eléggé hangsúlyozódik ki a közvéleményben és a politikai döntésben, hogy kinek is a leghasznosabb ez, kinek válik ez leginkább a javára. A fog yasztónak! És tízmillióan mindnyájan fogyasztók vagyunk, és mindnyájan olcsóbban leszünk képesek megvenni, amit vásárolunk, vagy legalábbis ez az új rendszer elejét veszi annak, hogy monopolista tendenciák magasabb árakat szabjanak meg. Tehát ez a vámszaba d terület, és az ebben való gazdálkodás jó a társadalomnak, a fogyasztónak. Most továbblépek, és azt mondom, hogy ez jó a termelőnek. Ugyanis az exportpiac jobban elérhetővé válik, tehát több gazdasági tevékenység kreálódik. Gazdasági tevékenység teremtődi k, ami nem létezne a vámszabad terület nélkül. Ugyanis elérhetővé válnak a klubnak, az Uniónak az országai a Magyarországon megtermelt javak számára. Nem lesznek tarifák, amelyek mintegy útját állják vagy lelassítják azt a forgalmat. Ugyanakkor, igen tiszt elt képviselőtársaim, van itt egy rendkívül fontos elem, amelyre, úgy érzem, nem szenteltünk elégséges figyelmet. Nevezetesen az, hogy ennek a vámszabad területnek a létrejötte - tehát az EUhoz való csatlakozásunk - csökkentheti kereskedelmünket a világ t öbbi részével. Nem szükségképpen csökkenti, de csökkentheti, és ez egészen jelentős lehet. Vannak rá példák már a mi esetünkben is, vannak, akik figyelmeztetnek erre. De az elmúlt 2030 esztendő a világgazdaságban, amikor gazdasági uniós próbálkozások tört éntek - egyesek több sikerrel, mások kevesebbel , éppen ez volt az egyik szálka - vagy több mint szálka, botlás , hogy a létrejött vámunió csökkenti a nem tagokkal való gazdasági tevékenységet. Hogy is jön ez ki? Úgy történik, hogy a nem tagok irányába a vámok nem szállnak le nullára. Tehát nem zéró vámrezsim keletkezik, hanem az, ami van, sőt, vannak lehetőségek arra, hogy a vámok egyes termékekre vonatkozóan emelkednek. Itt van a kezünkben, éppen ma kaptuk meg a háttéranyagot, és más egyéb dokumentáció is létezik; hadd jelentsem egyetemi életemből, hogy egész könyvespolcok léteznek e témáról. Mindebből azt szűröm ki - és, gondolom, aki alaposabban belenéz, azt szűri ki , hogy az a vámkülönbség, ami majd létezik az Unión belüli országok viszonylatában, ö sszehasonlítva az Unión kívüli országokkal, igen irritáló jelenség lehet - még akkor is, ha nem nagyon nagy. Valahogy furcsa dolog lesz, amikor majd halljuk - és hadd készítsem fel igen tisztelt képviselőtársaimat, azokat, akiknek olyan hajlandóságuk van, hogy más országban lévő emberekkel érintkezzenek vagy elmenjenek oda, vagy nagyköveteikkel vagy attaséikkal itt, Budapesten , olyan hangokat fognak majd hallani, hogy miért is lett Japán másodrendű ország a Magyarországgal való kereskedésben. Persze hogy nem lett az, de esetleg úgy fog feltűnni egyeseknek. Lesz Japánban olyan gyáros vagy kereskedő, aki úgy érzi, hogy hátrányban van a Magyarország felé irányuló exportban, hátrányban van Olaszországgal, Németországgal vagy más, az Unióhoz tartozó országokkal . (11.20) Ez az irritáció lehet, hogy nem több, mint néhány porszem a fogaskerékkel működő mechanizmusban, de ott van, és hajlamos arra, hogy fölnagyítódjék. Nagyon sokszor a gazdaságpolitikában, a politikában, az emberi viszonylatokban nem szimmetrikus k épek jelennek meg, hanem az aszimmetriának különböző vetületei. Tehát jó erre fölkészülnünk.
