Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 11 (120. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KISZELY KATALIN, a FKGP képviselőcsoportja részéről:
479 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Kiszely Katalin képviselő asszony, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselő; őt kö veti majd Tardos Márton képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja nevében. Öné a szó, képviselő asszony. DR. KISZELY KATALIN , a FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Meglepő mondattal fogom ke zdeni, de gyakorló jogászként azt tudom mondani, hogy a vámkódexszel való találkozás és az alkalmazása soha nem tartozik a gyakorló jogászok vágyálmai közé. Mondom ezt azért, mert a vámkódex az egyik legkaotikusabb jogszabályaink egyike. Már a legelső, ige n nagy kódex, a '76os is az volt. A vámkódex módosítására az utóbbi években több alkalommal került sor, összesen huszonhétszer. Ezek közül a legátfogóbb 1995ben volt, ekkor új vámkódex született, és az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeink tel jesítéseképpen '97ben már novella készült a vámkódexhez. A jelenlegi módosításra is integrációs jogalkotási kötelezettségeink teljesítése érdekében kerül sor, hiszen az Európai Közösségekkel aláírt társulási megállapodásban vállalt kötelezettségeink egyik e az, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk időpontjára meg kell felelnünk az Európai Unión belüli vámunió követelményrendszerének, ami nem jelent mást, mint a vámjogi szabályozás teljes harmonizációját. A jelenlegi módosítási javaslat elsősorban a g azdasági vámeljárások szabályainak átvételét jelenti, másodsorban bővíti az egyszerűsített vámeljárások körét, harmadsorban pedig az Európai Unióban használt kötelező tarifális és eredetigazolás, úgynevezett származási felvilágosítás teljesítésének bevezet éséhez szükséges jogszabályi intézményrendszert teremti meg. Fentieknek megfelelően a törvényjavaslat terjedelmes, a vámkódex 212 szakaszából 96 szakaszt érintő novella. Engedjék meg, hogy egy picit európai uniós, integrációs szemszögből beszéljek a vámról . A nemzeti kereskedelem védelmének legrégebbi formáját a vámok jelentik. Ezért nem meglepő, hogy a vám jelentette az első olyan kereskedelmi akadályt, amit az Európai Közösség alapszerződése, a római szerződés el kívánt törölni. (10.10) A római szerződés 31. és 32. cikkelye megtiltja a tagállamoknak, hogy új importkorlátozásokat, illetve intézkedéseket vezessenek be egymás között. A 32. cikkely első bekezdésében a tagállamok vállalják, hogy tartózkodnak a meglévő kvóták, illetve azonos hatású intézkedések további szigorításától. A 31. cikkely tartalmazza az úgynevezett befagyasztó szabályt, amely abszolút hatályú, és nem enged semminemű kivételt. Az Európai Közösségben egyébként a római szerződés 33. cikkelye által rögzített ütemezésnek megfelelően igen rég , 1961. december 31éig az összes kvótát eltörölték, vagyis az áru szabad kereskedelmének mennyiségi korlátozása is megszűnt. Annak érdekében, hogy a kereskedelmi korlátok eltörlésének elve minél pregnánsabban érvényesülhessen, már az alapszerződés megtilt ott minden olyan egyenértékű díjat, illetéket, amelyek ugyan nem viselték magukon a vám hivatalos címkéjét, azonban ugyanolyan kereskedelmet gátló hatással bírtak, mint a vám. Ahhoz, hogy a vámok és egyenértékű díjak tilalmának elve korlátozásoktól mentese n megvalósulhasson, nem csupán a közösség intézményeire nézve kell hogy kötelező legyen, hanem a közösség állampolgáraira, és az adott nemzeti bíróságok előtt is érvényesíthetővé kellett tenni az alapszerződés ezen rendelkezéseit. Ezen elv érvényesülésének az Európai Közösségek bírósága szerzett érvényt, midőn ezen elv érvényesítésének lehetőségére a közvetlen hatály alkalmazásának kimondásával adott lehetőséget. A közvetlen hatály elve nemcsak a vámszabályokra, hanem a termékek szabad forgalmazására, menny iségi korlátainak felszabadítására is vonatkozik, miután
