Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 11 (120. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
475 állnak még a vámszervezet előtt, nem beszélve arról, hogy nyilvánvalóan ki is kell képezni a vámban dolgozókat arra, hogy ezt a rendsz ert használni tudják. Szintén részletesen szólt arról az államtitkár úr, hogy mi ennek az intézménynek az újszerűsége. A vámjogban részt vevő szereplőnek sokkal nagyobb jogbiztonságot ad, hiszen hat évre szólóan egy mindenki által elfogadott nyilatkozatot adna ki a vámhivatal, amelyet még a bíróságok is elfogadnának egy bírósági eljárásban. A vámszabadterületi gazdálkodás nem része e törvénymódosításnak. Ezzel lehet egyébként a legjobban illusztrálni, hogy gyakorlatilag mennyire az előző kormány gondolkodá sát követi ilyen tekintetben az új kormány is, amikor azt mondja, hogy nem célszerű egy lépésben vagy gyors ütemben, minden tekintetben a saját gazdasági érdekeinket feladva a jogharmonizálást megtennünk. Ezt leginkább a vámszabadterületi gazdálkodással l ehetne bizonyítani. (9.50) Az is meggyőződésem - sokféle háttéranyagot elolvasva, amit a sajtóban és a Pénzügyminisztérium anyagaiban felleltem , hogy nem olyan nagy a vámszabadterületi gazdálkodás tekintetében a magyar és az európai uniós szabályozás kö zötti eltérés, mint ahogy azt az Unió bemutatja, bár kétségtelen, hogy egy területen jelentős eltérések vannak. A vámszabad területi gazdálkodás az elmúlt mintegy fél évtizedben rendkívül nagy nemzetgazdasági jelentőségre tette szert. Jelentősége meghatáro zó a külkereskedelemben, az ipari, de általában mondhatom, a gazdasági növekedésben, bizonyos régiókban a foglalkoztatásban. Ez a tevékenység, a vámszabadterületi tevékenység jelentősen hatott a termelési és exportszerkezet átalakítására. Bizonyos magas s zínvonalú tevékenységek magyarországi meghonosításában nagy volt a szerepe: például a személygépkocsigyártásban. De azt is mondhatjuk, hogy a magyar gazdaság jórészt a vámszabadterületi társaságokon keresztül kapcsolódott be a globalizációba, integrálódo tt a világkereskedelembe. Eltekintek attól, hogy most jellemezzem, mik az azonosságok és mik az eltérések az uniós és a magyar jogrendszerben ebben az intézményben. Az megállapítható, hogy nyilvánvalóan van egy sarkalatos eltérés: az Európai Unió nem ismer i azt, hogy a termelési eszközök, melyek bekerülnek egy ilyen vámszabad területre, azok is vámmentesen kerüljenek oda be. Ettől az egy tételtől eltekintve azonban azt mondhatjuk, hogy a magyar szabályozás - még egyszer mondom, ettől eltekintve - nem torzít ja a hazai versenyviszonyokat és az európai uniós versenyviszonyokat. Már szóltam arról - és ezt megerősítve mondandóm érdemi részét le is zárom , hogy az elkövetkezendő időszakban még jelentős lépések vannak hátra, még akkor is, ha most egy jelentős törv énymódosítást tettünk. Hadd szóljak még egy dologról röviden. Ezek formai dolgok, de lényeges ezt megemlíteni. A jogalkotásról szóló törvény, azt hiszem, '93as módosítása során a törvénybe bekerült az, hogy amikor egy ilyen törvény az Országgyűlés elé ker ül, be kell mutatni - nyilvánvalóan, ha van ilyen konzekvenciája; ennek természetesen van - azokat a vetületeit, melyek gyakorlatilag a jogharmonizációt jelentik. Azt gondolom, hogy ez a beterjesztett törvénytervezet ennek tökéletesen eleget tesz. Ha akado zva is, de azt mondhatom, hogy nagyon értékes háttéranyagot kaptak meg a képviselők; ebből nem idéztem, mivel most került sok képviselő asztalára. Végezetül annyit kívánok még elmondani és azt kívánom megerősíteni, hogy egy olyan jogharmonizációs lépéssorr al van itt dolgunk, ahol a polgári kormány, ha lehet, még nagyobb nyomatékkal érvényesíti ezen a területen azokat a szabályokat egyébként, amit az előző kormány is képviselt, és azt gondolom, hogy ezt eredményesen is teszi, mert ez felel meg gazdasági érde keinknek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
