Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 11 (120. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BEBES ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HARGITAI JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
472 BEBES ISTVÁN , a mezőgazdasági bizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Igazából a mezőgazdasági bizottság is kijelölt bizottság volt, és akkor csak röviden szeretném ismertetni a mezőgazd asági bizottság véleményét. A bizottság 2000. február 3án tartott ülésén tárgyalta a vámjogról, vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló T/2061. számú törvényjavaslatot. A törvényjavaslat tárgyalásánál a biz ottság tagjai részére világos volt a törvényalkotói szándék, mely arra irányult, hogy a törvényi jogszabályokat összehangolja az európai uniós jogszabályokkal. A bizottságban a törvénymódosítás szükségességét látva vita nem alakult ki, és egyhangú szavazás sal a bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm Bebes István képviselő úrnak, hogy a mezőgazdasági bizottság véleményéről a parlamentet tájékoztatta. Tisztelt Képvise lőtársaim! Most fogunk akkor áttérni az vezérszónoki hozzászólásokra. Elsőként tehát megadom a szót Hargitai János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának; őt követi majd Puch László képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcso portja nevében. A képviselő urat illeti a szó. DR. HARGITAI JÁNOS , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor a vámtörvény módosítását tárgyaljuk, akkor megállapíthatjuk, hog y egy folyamat közepén vagyunk. Ez a folyamat elkezdődött a '94. évi I. törvény megalkotásával, amikor is a magyar kormánynak az Európai Közösséggel kötött társulási megállapodását a Magyar Országgyűlés törvénybe iktatta. Az is elhangzott már, hogy a csatl akozásra lesz meg a teljes harmonizáció, hisz ezt gazdasági érdekeink is így kívánják. Nagyon sok lépés van még vissza, amit e területen meg kell tennünk, így talán csak a legfontosabbakat említem. Teljesen természetes, hogy a közösségi vámszabályokat telj es terjedelmében át kell vennünk; ez egy hatalmas joganyag. A közös kereskedelmi és agrárpolitikához kapcsolódó feladatok átvétele is ránk vár még. Az európai szabadkereskedelmi egyezményekből következő szabályok teljes átvétele is szükséges, az EUnak ugy anis sokkal több ilyen egyezménye van, mint Magyarországnak. Teljes egészében át kell majd vennünk az integrált tarifát; ez nem lesz nehéz, hisz mi is azt a rendszert használjuk, illetve egy olyan bázisú rendszert használunk, mint az Európai Unió. A polgár i kormány és az előző kormány vámjogi harmonizáció tekintetében nem képvisel mást. Idézhetném én most az 1995. szeptember 20án elhangzott expozéból Akar László pénzügyminisztériumi államtitkárt, aki az expozéjában többek között nyilvánvalóan erről a jogha rmonizációról és erről a fokozatos harmonizációról is beszélt - az idő rövidsége miatt ezt nem teszem. Ugyanúgy megerősíthetném önöket abban is, hogy amikor a Fidesz, illetve a kormány a maga programját az Országgyűlés asztalára letette, akkor hasonlóan ny ilatkozott. Az idővel gazdálkodva ezt szintén nem fogom citálni. Mindkét megszólalásnak gyakorlatilag az a lényege, tehát amit az akkori előterjesztő és a mostani kormányprogram is mond, hogy a jogharmonizációt olyannak kell tekintenünk, aminek nem rendelh etjük alá a gazdasági felzárkózás esélyét. Az ilyen lépéseknél, mármint a jogharmonizációnál, mindig mérlegelni szükséges, hogyan tudjuk erősíteni a gazdaságunkat, hogyan tudjuk erősíteni a gazdaság stabilitását. Hiszen ez az utóbbi két követelmé ny - a gazdaság fejlettsége vagy a gazdaság stabilitása is - csatlakozási feltétel. Tehát a csatlakozásra produkálnunk kell egy olyan magyar gazdaságot, ami képes állni az Unióban lévő versenyt és az Unióban lévő piaci szereplők nyomását.
