Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 10 (119. szám) - A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
457 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszó lalások végére értünk. Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint tízperces időkeretben. Felszólalásra jelentkezett Kovács Kálmán, az SZDSZ képviselője. Megadom a szót. KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tis ztelt Miniszter Úr! A frakció nevében tett felszólalás után a saját nevemben csak egyetlenegy kérdésről szeretnék beszélgetni vagy vitát nyitni. Előttünk van egy egész ágazatnak, a vízi közlekedésnek az első, legalábbis átfogó értelemben mindenképpen első, de a rendszerváltás óta is első törvényi megfogalmazása. Világos, hogy ekkor azt a kérdést kell elsősorban feltennünk, hogy mi a kormány jövőképe erről az ágazatról, és ez a törvény tükrözie, elősegítie ezt a jövőképet. Azt vártuk és azt reméltük, hogy valahol a vízi közlekedés koncepciója - most már kibontva a közlekedés általános koncepciójából - megjelenik két fontos vonatkozásában. Az első a vízi közlekedés rendje. Azt mondhatom, hogy ebben a részében eléggé kidolgozott az anyag és az első, a frakció nevében tett felszólalásomban ebben a vonatkozásban igyekeztem a kidolgozott anyag néhány hibájára felhívni a figyelmet, elsősorban, véleményünk szerint, a hatóság túltengésére, a hatósági feladatok túlméretezésére. De nem ezt tartjuk a legfontosabb kérdé snek a jövő szempontjából, hanem a következőt: mi a vízi közlekedésben való részvételünk jövőképe? Elhangzott előttem képviselőtársam részéről, hogy a világkereskedelemnek milyen nagy százalékát bonyolítják ma le a tengerhajózáson keresztül. Elhangzott az, hogy Európában, az európai közlekedéspolitikában a vízi közlekedés és a vasúti közlekedés az a két terület, amely minden anyagban és a szakanyagok szerint is a fejlesztés legfontosabb területe. Ekkor fel kell tennünk a kérdést, hogy Magyarország hogyan kí ván részt venni a világközlekedésnek, a transzportnak ebben a szegmensében? Hogyan kívánunk a kikötők vonatkozásában részt venni, és itt nemcsak a hazai, a folyami vagy folyóparti kikötőkről van szó, hiszen akár állami tőke, akár privát tőke formájában, ma már a világ kikötőiben meg lehet jelenni. Hogyan kívánunk a hajóparkkal jelen lenni? Láttuk és hallottuk az elmúlt kritikai észrevételből, hogy úgy tűnik, hogy például a tengerhajózási hajóparkból kivonulunk. Akkor ez a jövőkép, de akkor legalább le kelle ne írni. Hogyan kívánunk részt venni a folyami és a tengeri hajózási világkereskedelemben? Hogyan kívánunk a hazai és az idegen vizeken megjelenni? Ezzel összefüggésben a jövőkép másik nagy kérdése, hogy a piaci körülmények kialakításáról mit mond ez az an yag. Nem akarom példaképpen idehozni, de a válsággal küszködő vasúti szállítás területén legalább láttuk és látjuk - még ha a gyakorlat szintjére nehezen is jut el a reformlépések megvalósítása , hogy van - vagy formálódik - egy kép arról, hogy hogyan néz ne ki a jövő vasútja, mi a magyar vasúti szerepvállalás az európai vasutakból, hová tart az európai vasúti közlekedés, és mi hogyan kívánunk ahhoz felzárkózni. Itt azonban semmit nem látunk abból, hogy a hajózás egyre bővülő szerepé hez mi is fel kívánunke zárkózni. Milyen eszközöket vonultat fel a kormányzat ahhoz, privát eszközöket, hogyan szorgalmazza a tőkebevonást, vagy milyen állami eszközrendszert kíván amellé tenni, hogy ebben az egyre növekvő kereskedelmi vagy közlekedési ág azatban - amiről elhangzott, hogy mennyire környezetbarát, elhangzott, hogy a fajlagos árutonnakilométerre vonatkoztatva mennyire kevéssé terheli, szennyezi környezetünket a más transzportágazatokhoz képest - mennyire kívánunk előrelépni? (13.50) Itt van előttünk - én már a frakciófelszólalásban is említettem - a személyszállításról szóló uniós szabályozás. Vajon élünke az Unió adta lehetőséggel, hogy elsősorban leválasztva a közcélú vagy az ellátási kötelezettségi kategóriába tartozó személyszállítást, é s azt támogatnánk, fejlesztenénk,
