Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 10 (119. szám) - A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitája - BALSAY ISTVÁN, a területfejlesztési bizottság elnöke, a bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALSAY ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
442 A törvényjavaslat megállapításunk szerint átfogóan szabályozza az állam és az önkormányzatok vízi közlekedéssel összefüggő feladatait, a hajózási tevéke nység végzésének feltételeit, ezen belül - az Európai Unió jogszabályaival összhangban - a minimális magyar tulajdoni hányadot, kiemelten a hajózás biztonságát. A vízi közlekedés pályája a vízi út, és ezen belül annak hajózásra igénybe vehető része a hajóú t. A törvényjavaslat szerint a vízi utak fenntartása - összhangban a vízgazdálkodásról szóló törvénnyel - a tulajdonos, azaz az állam, néhány esetben az önkormányzat feladata. A kikötő a vízi közlekedés egyik legfontosabb eleme, a közlekedési alágazatok ka pcsolódó pontja, és mint ilyen, logisztikai jelentősége rendkívül nagy. Ezért képviselőcsoportunk a kikötő és a logisztikai központok kapcsolatával kiemelten kíván foglalkozni, úgy is, mint a kormányprogramnak egy nagyon fontos elemével. Azt tapasztaltuk, hogy az agrártárcának az az érdeke, hogy a nagy mennyiségben megtermelt áru minél biztonságosabban és minél kisebb költséggel eljusson a kikötőkbe, ennek érdekében a kikötőhálózat és a logisztikai hálózat fejlesztését, valamint az agrártárca által elkészít ett tízéves kikötőfejlesztési programot nagyobb mértékben szükséges összehangolni. A kikötő kétféle módon kapcsolódhat a logisztikai szolgáltatásokhoz: egyrészt a kikötőn belüli logisztikai szolgáltató és elosztó központ létrehozásával; másrészt a logiszti kai szolgáltató és elosztó központhoz csatlakozó kikötő létrehozásával. A törvényjavaslatnál tehát mindkét lehetőséghez biztosítani kell a jogi feltételeket, és ez a javaslat biztosítja is. Képviselőtársaim a bizottsági álláspontoknál ismertették, hogy mil yen veszélyek, illetve milyen esélyek leselkednek e téma tárgyalásánál az európai uniós csatlakozásunkat megelőzően, majd a csatlakozás időpontját követően. Csak olyan törvényi szabályozást tudunk elképzelni, amelyben biztosított az áru, a tőke, a szolgált atás és a munkaerő szabad áramlása, ezért a FideszMagyar Polgári Párt véleménye szerint nem törvényi korlátozásokkal kell ezt a protekcionista helyzetet kialakítani, megteremteni vagy konzerválni, hanem versenyképes helyzetbe kell hozni mind a kikötői szo lgáltatásokat, mind pedig a vízi szállításban részt vevő társaságokat és közösségeket. A kikötőhálózat tekintetében a törvényjavaslat jól fogalmazza meg az állami felelősség körébe tartozó alapinfrastruktúra létesítésének és működtetésének korszerű szabál yait, és a törvényjavaslat - a polgári törvénykönyv módosításával kivéve az országos közforgalmú kikötőket a kizárólagos állami tulajdoni körből - biztosítja a magántőke fokozottabb bevonásának a feltételeit. Ezt mi rendkívül fontosnak tartjuk, hiszen csak hazai befektetők, a hazai költségvetés, a magyar költségvetés nem tudja azt a fejlesztést biztosítani, amelyet egy európai színvonal szükségessé tesz. Jónak tartjuk a törvénytervezetben, hogy a nemzetközi hajózási jog fejlődésére figyelemmel kívánja belső jogunkba átemelni a tengeren és a nemzetközi folyókon kialakult és általánossá vált, nemzetközi szerződésekben és szokványokban rögzített speciális hajózási jogintézményeket, mint például a hajók osztályozását vagy a közös hajókárt. Tisztelt Ház! Több szó elhangzott arról, hogy a vízi közlekedés mennyire fontos, illetve mennyire fontos lenne. Több kimutatás és összehasonlító vizsgálat készült, hogy a vízi közlekedés, a vízi szállítás a magyar áruszállításban e jó jellemzők ellenére milyen kis teljesítménny el vesz részt, és milyen csökkenő teljesítménnyel vesz részt. Feltétlenül túl kell lépnünk a kijelentések és megfogalmazások szintjén, hogy ez a valós teljesítmény, ez a hasznos, mind a környezetvédelmet, mind a költségeket illetően hasznos tevékenység job ban kibontakozzék. A vízi közlekedés összességében mintegy 2,5 milliárd tonnakilométer fuvarozást teljesít a magyar nemzetgazdaság számára. Ebből a teljesítményből megközelítően 1,6 milliárd tonnakilométer esik a magyar lobogó alatt közlekedő hajókra. A ma gyar lobogójú hajókkal történő fuvarozások megközelítően 85 százalékát a belvízi hajózás végzi. Ezekből az adatokból kiindulva a magyar hajózás hazánk közlekedési rendszerében a közút, a vasút után a harmadik helyet foglalja el, de sajnos, az összesített f uvarozási teljesítményből csak csökkenő mértékben, mintegy 5 százalékban
