Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 10 (119. szám) - Az ülésnap megnyitása - A növényvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
423 Visszatérve a bírságra: népiesen mondva, itt a törvé ny előterjesztője jól elhajintotta a kalapácsnyelet. Most, amikor hivatalosan is elismert, hogy öt év alatt 1050 milliárd forintot vontak ki szerény becslések szerint is a mezőgazdasági ágazatból, akkor így gondolkozni nem helyénvaló. Gondolom, ez nem is l ehet célja a Kisgazdapárt által vezetett minisztériumnak, ehelyett inkább a gazdák megélhetési biztonságának fokozásán kellene munkálkodjon. A belterületen előírt irtások elmulasztása esetén a jegyző bírságolási jogával csak az irtás elmulasztása esetén tu dunk egyetérteni. Az irtás hatásosságának vagy szakszerűségének elbírálását csak a szakhatóság végezheti lakott területen belül is. A bírság mértéke itt még fokozottabban jelentkezik, mondhatnám azt is, hogy abszurd, mert a magyar falu kertes házai lakossá gának többsége a legalacsonyabb tsznyugdíjakból élő, kertjük terményeiből táplálkozó idős ember, számukra még 500 forint kiesése is jelentős, nem is beszélve a minimálisnak tartott 50 ezer forintos bírságról, mely felér számukra egy halálos ítélettel. Vég iggondolták ezt a törvénytervezet készítői? Remélem, hogy a miniszter úr is végiggondolja! Ma a termőföld 60 százalékán igen sok tulajdonos és bérlő gazdálkodik, az átlag birtoknagyság mintegy 35 hektár, sokszor az is több darabban. Növényvédelmi és gazdá lkodási szempontból is szükség lenne a birtokegyesítésre; ilyen jellegű hivatalos program a gyakorlatban nem létezik. Szükség lenne az állandó növényorvosi szolgálatra is, amely megfigyeléseivel tájékoztatja a gazdákat. A törvénynek intézkednie kellene az összeférhetetlenség kérdésében is, mely szerint ki kellene mondani, hogy hatósági növényorvos vagy alacsonyabb végzettségű hatósági alkalmazott - a hatósági feladatok kivételével - nem végezhet vállalkozásszerűen vagy díjazásért növényvédő munkát. Ezáltal elkerülhető lenne az a helyzet, hogy ugyanaz a személy írja elő a munkát és bírságoljon a munka eredménytelensége esetén, ha nem az ő vállalkozását bízzák meg a munkavégzéssel. Figyelemmel kellene lenni az esetleges összejátszások elkerülésére is. A díjfiz etési kötelezettséggel kapcsolatban óvatosságra hívjuk fel az előterjesztő figyelmét, ugyanis a jelenlegi pénzügyi viszonyok mellett a gazdák tovább nem terhelhetők, csak tönkretehetők. Pontosabban meg kellene határozni a humán közegészségügyi szolgálat és a növényvédelmi szolgálat viszonyát már a törvényben is. Az ördög a részletekben van elrejtve, szól a mondás, a tevékenység veszélyei miatt a feladat rendszerét és határait pontosan tisztázni kellene mindkét hatóság számára, hiszen érdekütközés feltételez hető a tevékenység jellegéből eredően. (11.00) Összegezve: a Magyar Igazság és Élet Pártja a törvényjavaslatot fontosnak tartja, és a most felemlített kifogásaink rendezése esetén azt támogatni fogjuk a szavazáson. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (dr. Szili Ka talin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a vezérszónoki felszólalások végéhez értünk. Mielőtt áttérnénk az írásban jelentkezett képviselők felszólalására, kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Takács Im re képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr! DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Egyet lehet érteni azzal, hogy helyes a növényvédelmi hatóság fellépése a növényvédelmet nem alkalmazók elle n, de azt is figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdaság jelentős tőkeszegénységgel rendelkezik, az agrárolló tovább nyílik, az ipari termékek árnövekedését is meghaladta, túlszárnyalta a növényvédő szerek árnövekedése. A 60. § alapján növényvédelmi bírságo t tizenhárom esetben lehet kiszabni; ez helyes. Különösen örvendetes az, hogy a méhek védelme két esetben is szerepel ebben a paragrafusban.
