Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 10 (119. szám) - Az ülésnap megnyitása - A növényvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - T. ASZTALOS ILDIKÓ, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
417 növényegészségügy - köznapi szóval: növényvédelmi karantén - a magyar mezőgazdaság növénytermesztés i biztonságát szolgálja. Alapvető feladata a Magyarországon nem honos károsítók behurcolásának, illetve hazai terjedésének megakadályozása. Közismert példa erre a tűzelhalás elleni védekezés. Európában az utolsó előtti ország voltunk, ahol e kórokozó megje lent, ma már csak Szlovákia mondhatja mentesnek magát. A tűzelhalás első megjelenésétől, 1996tól eltelt néhány év alatt a magyar növényvédelmi szervezet kiépítette az országos előrejelzési rendszert, megteremtette a kémiai megelőző védekezés lehetőségét, és az agrártárca 1997től folyamatosan támogatja az államilag elrendelt védekezés költségeit, ami természetesen a szakemberek szerint bővítésre szorul, hiszen egyre több olyan terület van, amelynek gondozása nem megoldott, ennek következményeként közérdekb ől többször van szükség államilag finanszírozott védekezésre. Amikor a biológiai folyamatok egyegy károsító terjedése tekintetében nem állíthatók meg, a szakszerű védekezések tervezése, szervezése jelentős pluszköltségtől kímélheti meg az agrárgazdaságot, a termelőt. Egyegy károsító behurcolásának megakadályozása vagy sikeres késleltetése a ráfordított költségeknél lényegesen nagyobb eredményt hoz a növénytermesztésben. A növényvédelmi karantén egy egységes nemzetközi védelmi rendszer. E héten fogadta el a parlament az új módosított FAO növényvédelmi egyezményt, amelynek előírásait már természetesen tartalmazza ez a törvényjavaslat. A törvényjavaslat másik fontos része a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályozása. A nemzetköz i gyakorlat - gondolok például a Rajnaprogramra - azt mutatja, hogy a túlzott kemikáliafelhasználás mind a talajminőséget, mind a vízminőséget akár az ipari szennyezésekkel hasonló mértékben veszélyeztetheti. Kétségtelen tény, hogy az ártámogató rendszere k felerősítése a növényvédelmi kemikáliák támogatásának területén csak akkor támogatható, ha az újonnan megjelenő betegségek kezelését eredményezi. Véleményem szerint ez a kormányzati elmozdulás nem eredményezheti a termőterületek túlhasználatát és a termé szeti erőforrások degradációját. Kimondható, hogy bár a kémiai növényvédelem a növénytermelés gazdasági biztonságában nem kérdőjelezhető meg, egyértelmű az európai törekvés a kemikáliákat nélkülöző, környezetbarát termelési fajták elterjesztésében. A törvé nyjavaslat ezen része is harmonizál az EUjoghoz, bár nem említi a törvénytervezet az 1992. évi, McSally nevével fémjelzett agrárpolitikai reform prioritását élvező területének számító agrárkörnyezetvédelmi rendeletet, ami kimondja: a szabályozás célja a környezet- és a természetvédelem követelményeinek megfelelő gazdálkodási módszerek elterjesztése, környezetbarát termékek előállítása. Véleményem szerint a törvényjavaslatnak ezt az EUtrendet erőteljesebben kellene tükröznie. A törvényjavaslat kidolgozói a mezőgazdasági növényvédő szer felhasználásának kérdésében, a felelősség tekintetében eddig is túlterhelt jegyzőkre is hangsúlyt helyeznek, illetve a Belügyminisztérium koordináló szerepét hangsúlyozzák. Ezzel szemben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozó növényvédelmi állomások, illetve a Környezetvédelmi Minisztérium területileg illetékes felügyeleti szerveinek, felügyelőségeinek szerepe nem eléggé hangsúlyos, nem eléggé erőteljes. A növényvédelmi törvénytervezet értelems zerűen egy kerettörvény. A szakmai részletek az e törvény felhatalmazása alapján készülő különböző miniszteri rendeletekben lesznek szabályozva. Tény - és több képviselőtársam is elmondta már , hogy e rendeletek megkívánják majd, hogy kellő összhang legye n a környezetvédelmi tárca, az egészségügyi tárca és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium között. Hiszen enélkül a rendelettervezetek nem fogják szolgálni azt a célt, amellyel ez a törvényjavaslat megjelöltetett. Nyilván képviselőtársaimhoz h asonlóan mi is figyelemmel és várakozással tekintünk ezen rendeletek felé, és úgy gondoljuk, hogy ezek széles körű megismertetése elengedhetetlen. A kormányrendeletek megfogalmazása előtt véleményem szerint már a kerettörvény szövegében figyelmet kellett v olna fordítani a tudományos kutatások állami támogatásának növelésére ezen a
