Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 10 (119. szám) - Az ülésnap megnyitása - A növényvédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - CSATÁRI JÓZSEF, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
413 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Á llamtitkár Úr! Az imént felszólaló ellenzéki képviselőtársammal nagymértékben egyetértek a szakmai vonatkozásban, csak abban nem, hogy költségvetési témát ecsetelget a szakmai kérdések kapcsán. Tisztelt Országgyűlés! Az önök elé terjesztett T/1955. számú t örvényjavaslat a nemzetközi követelményekhez folyamatosan igazodó és mindig a világ élvonalához tartozó magyar növényvédelmi szabályozás hagyományait folytatja. Egy rövid történeti áttekintést mondanék az érthetőség kedvéért. Az 1800as évek közepén mondtá k ki először a hernyók irtásának törvényi kötelezettségét, amelyet nyílt császári parancs léptetett életbe. 1894ben a mezőgazdaságról és a mezőrendőrségről szóló XII. törvénycikket terjesztették I. Ferenc József császár elé a főrendek és képviselői közös egyetértéssel, szentesítés végett, amely május 25én megtörtént. E törvény 7. fejezete a kártékony állatok és növények irtásáról és a hasznos állatok oltalmáról rendelkezik. Tanulságos felidézni az akkori törvény szövegét: "Minden birtokos köteles a fák rü gyeinek fakadása előtt, legkésőbb azonban március hó végéig a belsőségekhez, majorokban, kertekben lévő fáit, bokrait kártékony hernyóktól, hernyófészkektől megtisztítani és azokat elégetni. A később tömegesen megjelenő cserebogarak megjelenéskor megfelelő módon pusztítandók. Minden birtokos köteles birtoka egész területén a szertövist virágzás előtt, az arankát pedig megjelenésekor irtani. Az utak mentén, valamint az úttesten a szertövist, továbbá egyéb gyomot, a gazt irtani az útfenntartó köteles. Az arat ás vagy kaszálás alkalmával a gaz- és gyomfoltokat meghagyni tilos. A foltokban lévő, már magba ment gyomok aratás vagy kaszálás után azonnal összegyűjtendők, elégetendők. Ki a kártékony állatokat és növényeket meghatározott időben irtani elmulasztja, hely ette az irtást a községi elöljáróság a mulasztó költségére köteles végeztetni." E törvény 54. §a már arról is rendelkezett, hogy a község határában tömegesen lépnek fel a károsító állatok és növények, amelyeknek irtása csak törvényhatósági közerővel, álla msegély igénybevételével sikerülhet, szakközeggel ellenőrizteti, és a szakszerű eljárást megállapítja. Az akkori törvény felhatalmazta az illetékes minisztert, hogy az elrendelt óvintézkedések következtében felmerült és indokolt károkat megállapíthassa és állami költségen megtéríthesse. Ez a szentesített törvénycikk kimondja a hasznos madarak irtásának tilalmát, valamint a méheknek a védelmét. Ez a törvény az alapja a későbbi, növényvédelemről szóló törvénynek, a magyar növényvédelmi törvénykezés az elmúlt száz évben példa értékű volt. Az 1970es években a FAO a magyar növényvédelmi szervezetet is példa értékűnek tartotta, és a fejlődő országokban bevezetésre ajánlotta. Jelen törvénytervezet az 1988. évi 2. törvényerejű rendelet alapján készült, megtartva be nne annak a ma is érvényes szakmaiságát, ugyanakkor figyelembe veszi a megváltozott társadalmi, gazdasági körülményeket és a fenntartható fejlődés és a nemzetközi elvárások által megfogalmazott követelményeket. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök elé terjes ztett törvényjavaslat átfogó módon szabályozza a növényegészségügyet, vagyis a növények, a növényi termékek nemzetközi szállításának ellenőrzési rendjét, a külső karantén- és belső karanténelőírásokat; a gyakorlati növényvédelmi tevékenységet, melynek ker etében meghatározza a földhasználó kötelességeit, és kimondja az integrált növényvédelem, vagyis a környezetkímélő növényvédelem elsődlegességét; a növényvédőszerengedélyezés és felhasználás feltételeit, különös tekintettel a fogyasztó, valamint az élő é s élettelen környezet védelmére; a növényvédelmi igazgatóság szervezeti rendszerét, feladatait és jogosítványait. Több magyar törvénnyel ellentétben szankcionáló rendelkezéseket tartalmaz a törvény előírásainak megszegőivel szemben. Széles körű felhatalmaz ást és egyben feladatot ad az érintett minisztériumoknak, az FVMen kívül elsősorban a Környezetvédelmi és az Egészségügyi Minisztériumnak, nemcsak a tárcaszintű szabályozások elkészítésében, hanem az engedélyezési, ellenőrzési feladatokban való aktív közr eműködés területén is. (10.10)
