Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 9 (118. szám) - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - KISS ANDOR (MIÉP): - ELNÖK (dr. Áder János): - HEGYI GYULA (MSZP):
385 hozzá. Holott ha ehhez a vízhez, a környezeti értékekhez, a szennyezés, a hulladék által elszennyezett környezeti értékekhez hozzávesszük azt a valódi értéket, amit a tiszta levegő, a víz, a talaj jelent az emberiség, a jövő számára, akkor egészen más árral és árképzéssel kellene számolnunk. Azok, akik ezt kétségbe vonják - nem itt, ebben a teremben , azoknak érdemes föltenni azt a kérdést, hogy vajon, ha egyáltalán elfogyna a tiszta víz a Földön, akkor az árutőzsdén vajon hány dollárért lehetne t iszta levegőt vagy tiszta vizet kapni. A válasz bizony az, hogy semennyiért sem, és egy idő után már az árutőzsdéig sem tudnánk eljutni, se autóval, se gyalogosan, se kerékpárral. Az évmilliók alatt megtermelt energiának a költsége egyetlen energiahordozób a sincsen beépítve, vagy hogy egy egészen egyszerű, pórias példával éljek: ha a kamionforgalom árába azt is beleépítenék, hogy a Bocskai úton a lakásoknak, az ingatlanoknak az értéke hány millióval csökken az évek során, és gyakorlatilag eladhatatlanná vál nak, akkor lehet, hogy a folyami hajózás sokkalsokkal olcsóbb lenne, már abban a pillanatban, amikor ezt az elvet elfogadnánk és beépítenénk az árképzésbe. Tehát egyáltalán nem vitatom azt a felfogást, hogy gazdaságilag kell megközelíteni ezt a kérdést, p usztán azt szeretném hangsúlyozni, hogy a gazdasági megközelítés a jelenlegi árképzés alapján nem reális, abszolút irracionális, mert az a tény, hogy a környezetbarát termékek - és ez az ásványvíz csomagolására ugyanúgy igaz, mint másra - vagy a biomezőga zdasági termelés drágább és költségesebb, mint a környezetszennyező termelés, ez csak és kizárólag azért van így, mert ezt a fajta ökorendszert nem sikerült megvalósítani. Ha a munkajövedelmek helyett alapvetően a termelést és esetünkben a hulladéktermelés t is belevennék az árba, tehát az adótartalom alapvetően és döntően attól függene, hogy megújítható vagy egyszer felhasználható energiát és nyersanyagokat használnak fel a termelésnél, másrészt pedig hogy a fogyasztásnál, illetve a termelési folyamatok sor án milyen mértékben keletkeznek káros, vissza nem forgatható szennyezések, akkor ez az adórendszer néhány év alatt a piacgazdaság keretein belül - nem valamifajta forradalmi teóriával - egészen más világot teremtene. (18.10) Először is sokkalsokkal több m unkahely keletkezne, ha a munkajövedelmeket nem vagy alig terhelné adó. Másrészt a környezetbarát termelés élőmunkaerőt kíván, ezt mindannyian tudjuk, nagyonnagyon sok élőmunkaerőt igényel; ebből a szempontból nagy előrelépést jelentene. Sokkal igazságosa bb is lenne, mert a pazarló túlfogyasztás alapvetően azokat jellemzi, akik valamilyen módon nem vállalnak kellő részt a közterhek fedezéséből. Végül pedig - ahogy már hangsúlyoztam - piackonform, mert a piac alapvető elve azt követelné, hogy az árba minden költség, a környezeti költség és a környezetszennyezés költsége is épüljön be. Ezt természetesen egyik napról a másikra egyetlen kormány sem tudja megvalósítani, sajnálom mindenesetre, hogy az ökoadó tekintetében egyáltalán nem tudtunk előrelépést elérni. Szeretném hangsúlyozni persze, hogy ezt csak úgy tudom elképzelni, hogy akkor más adókat egyidejűleg csökkentsünk, tehát nem úgy, hogy a 32 meglevő adó mellett még füstadóként vagy kéményadóként egy 33., 34. lelemény is lehet. Ami a törvény hétköznapibb v agy gyakorlatiasabb részleteit illeti - amit itt több képviselőtársam megfogalmazott, nyilván mindannyiunkban megfogalmazódott , ezeknek az üvegeknek vagy csúnya kifejezéssel élve a kiszereléseknek, göngyölegeknek a tematikájával kapcsolatban meg kell mon dani, hogy egy alapvetően piacgazdaságra épülő országban, mint Dániában a dobozos kiszerelést tiltja a törvény, tehát ott dobozos sört, dobozos kólát és ilyeneket nem lehet árulni, nem lehet forgalomba hozni, és Dániában ez nem sérti a kereskedelem szabads ágát. Amiről itt Horváth János képviselő úr beszélt - én többször, sokszor jártam nemcsak hivatalosan, magánemberként is Dániában , ha bármikor tetszik menni Koppenhága utcáin, ha valaki otthagy egy