Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 9 (118. szám) - A hulladékgazdálkodásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - TÓTH ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
376 Köszönöm a szót, elnök úr. Pap János képviselőtársam gondolatmenetéhez szeretnék kapcsolódni. Tahitótfalu , a település, ahol élek, szépen fogalmazva, két évvel ezelőtt áttért a teljesítményarányos szemétszállításra. Ez abból állt, hogy a boltban lehetett százegynéhány forintért szép sárga zacskót kapni, és a zacskó árában benne volt a szemétszállítás díja. E z a szemétszállítás fél évig működött a településen, mert fél év alatt bebizonyította, hogy működésre alkalmatlan. Addig az is marad, amíg a tegnapi vezérszónoklatomban említett tudatformálás meg nem történik az országban. Miért volt az? Ugyanis mindenki s okallotta ezt a százegynéhány forintot ezért a szép sárga zacskóért, valóban kivitte a kiskertje végébe a szemetet és elégette, a nagyobb szemetet elvitte az árok partjára, a Dunapartra, "majd az árvíz elviszi" címszó alatt. Gyakorlatilag megbukott ez a szemétszállítási rendszer, a települést elöntötte a szemét. A statisztikai adatok szerint ugyan a szemétszállítás mennyisége tizedére csökkent a településen, tehát a szolgáltató vállalat valóban nagyon jól járt, mert szemételhelyezési díjat a szeméttelepen jóval kevesebbet fizetett, de az önkormányzat mégis úgy ítélte meg, hogy vissza kell állítani a hagyományos átalánydíjas, egy héten egyszer a kukában elvitt szemétszállítási rendszert. Most már egy éve megint kukával hordják el a szemetet, és lássunk csod át, azóta csökkentek az árokparton elhelyezett szemetek, nem látni, hogy nap mint nap égetik az orrfacsaró fóliákat a kiskertben, nem látni azt, hogy a gumikat meg a festékes dobozokat ott égetik el. Tehát a jelenlegi tudati viszonyok között nem biztos, ho gy egy településen be lehet vezetni a teljesítményarányos szemétszállítást. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Tóth István képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. TÓTH ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Valójában n em értem az ellenzéki képviselőtársaimat, akik kétségbe vonják azt az elvet, hogy a szennyező fizessen. Akkor vajon ki fizessen helyettük? (Dr. Kóródi Mária: Senki nem vonja kétségbe, képviselő úr!) Én fordítva kérdezem meg: vajon ki fizessen helyettük azé rt a munkáért, amit el kell végezni az árokparton, meg az erdő szélén? Egyszer valakinek ezt is ki kell fizetni! Azon felül pedig az egyén felelőssége némileg rögzítve van más törvényekben is, és visszavezethető arra, hogy cselekedeteiért felelősségre vonható, és mivel anyagi következményekkel jár, ezért anyagi konzekvenciái legyenek annak, ha szemetel. Természetesen nem arra gondolok, ha valaki véletlenül elejt egy szalvétát vagy egy csikket, de attól függetlenü l talán néha még ez is illő lenne, mert nagyon sokszor tapasztalni, hogy megyek egy autó után és lazán kidobják a csikket, az természetesen visszavágódik a mögötte jövő járműre, mindegy, hogy milyen jármű. Egy tapasztalatlan sofőr még meg is ijedhet és bal esetet okozhat. Tehát ez is a szennyező elve; ott van a hulladék, ahol nem kellene. Azon felül nemcsak a magánszemélyeknél, hanem cégeknél is veszélyes ez. Egy kft.nél könnyen meg lehet csinálni azt, hogy feloszlatjuk és ott marad a szemét, de nincs felel ős. Úgy gondolom, hogy a törvényben valahogy kezelni kellene, hogy a cégek felelőssége ne szűnjön meg, mert a cég felelősségét az ügyvezetője garantálja. Ezt bele kellene foglalni ahhoz, hogy itt is elérhető legyen a felelősség és az anyagi konzekvencia. K öszönöm, elnök úr. ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Örülök, hogy Pap János másodszor már a valós problémáról is beszélt egy kicsit. Megítélésem szerint ugyanis a hulladékga zdálkodásról szóló törvényben tényleg el kellene különíteni azt a részt,
