Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 15 (149. szám) - "Hogyan lehet gyorsan és mégis tisztességesen autópályát építeni Magyarországon?" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
3649 amikor a tőkemozgásról van szó, akkor meg kell nézni, hogy ezek a cégek mennyire számítanak magyar cégn ek, mennyire hagyják itthon a megtermelt nyereséget: az első adandó alkalommal, amikor az érdekük úgy kívánja meg, fogják és kiviszik a nyereségüket. (13.50) Én azokról a magyar vállalkozókról és cégekről beszéltem, hogy azokkal szeretnénk megépíttetni, ak ik itthon forgatják be fejlesztésbe, itthon fogják azt a nyereséget is befektetni, amit az autópályaépítés kapcsán ők meg tudtak maguknak termelni. Még egy fontos kérdés, amire úgy gondolom, mindenképpen reagálni szeretnék, ez pedig az, hogy milyen forrás ból épüljön meg az autópálya, illetve milyen díjakat kell érte fizetni. Hadd mondjam el a személyes véleményemet. Nekem meggyőződésem az, hogy ha közpénzekből építjük is meg az autópályát vagy bármilyen, de hazai forrásból, az még mindig jobban megéri, min tha külföldi tőkéből épül, és azok a használók, akik ténylegesen a használat után fognak fizetni, ha csak annyi díjat is fizetnek, és így tudjuk azt megoldani, hogy az autópályák használati díja alacsony legyen, ami a fenntartáshoz elég, már akkor azt mond om, hogy hosszú távon ez a befektetés megérte. A közelmúltban jelent meg egy elemző írás az egyik gazdasági napilapban, amely a nemzetközi gyakorlatot is figyelembe vette és nemzetközi adatokat tartalmazott, ahol is azok a számok szerepeltek, hogy nemzetkö zileg bizonyítható, hogy tíz év alatt minden befektetett egységnyi pénz, tehát mondjuk, minden forint tíz év alatt gazdasági növekedésben ennek a dupláját fogja visszahozni. Tehát úgy gondolom, hogy hosszú távon ez már megtérülő befektetés. És ha már ennyi t meg tudtunk tenni, úgy gondolom, hogy ez nem volt haszontalan, és mindenképpen megérte autópályát építeni. Köszönöm szépen. Ennyit szerettem volna elmondani. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Ügyrendi jelentkező neve jelent me g a képernyőn, Göndör István úr, az MSZP képviselője. Megadom a szót. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelettel kérem, hogy az általam elmondottak és a Nyitray képviselő úr által való reakció alapján kérje fel az ügyrendi bizottságot, v izsgálják meg, hogy fennállte a személyes érintettség kérdése. Sajnálom, hogy az elnök úr nem adott szót, nem akarom elmondani, nem akarok házszabályszerűtlen lenni. Kérje meg az ügyrendi bizottságot, hogy vizsgálják ezt meg. Köszönöm szépen. (Taps az MSZ P padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Képviselő Úr! Felhívom a figyelmét, hogy a frakciónak is jogában áll felkérni az ügyrendi bizottságot, kérem, hogy tegyék meg, és amennyiben indokoltnak látja a frakció, kérje fel az ügyrendi bizottságot, hogy viz sgálja ki az ügyet. Miután nem látom indokoltnak, hogy ügyrendi kérdésben vitát nyissunk, ezért most nem adok szót a többi frakciónak. Kétperces hozzászólásra jelentkezett Kósa Lajos úr, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az egész autópályaépítési ügynek és a kormány álláspontjának egy olyan részletét szeretném megvilágítani, amelyre nagyon sajnálatos módon eddig egyáltalán nem került sor. Nevezetesen azt, hogy sajnos az elmúlt idősz ak gazdaságpolitikája - bizonyos kényszerektől vezérelve, nem vitatom - olyan politikát valósított meg Magyarországon, amikor is a fejlett országok arányaihoz képest a GDP és a nemzeti jövedelem aránya, növekedési üteme drámaian eltért és elvált egymástól. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság teljesítményének döntő többségét nem a hazai, az itt adózó és nem a vámszabad területen
