Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 15 (149. szám) - "Hogyan lehet gyorsan és mégis tisztességesen autópályát építeni Magyarországon?" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LOTZ KÁROLY, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3598 Közbeszerzés - nagyon sokan beszéltek a közbeszerzésről. A közbeszerzés minden megaberuházásnál, nagyberuházásnál rendkívül kényes kérdés. Saját érdekünkben, arcelvesztésünk miatt nagyon nagy szükség lenne err e, az Európai Unió döbbenettel áll, nem érti, mi folyik itt Magyarországon. (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Miért nem csináltátok?) Egy szlovák útépítő tisztségviselő annyit mondott, hogy ezt még a Meciarkormány alatt sem lehetett megengedni (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Félrebeszélsz!) , hogy verseny nélkül legyen autópályaépítés. (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Miért nem csináltátok?) A közbeszerzés - rögtön megmondom - fő célja (Közbeszólások.) a közpénzek felhasználásakor az átláthatóság, a széles kö rű nyilvános ellenőrzés lehetőségének megteremtése, a résztvevők esélyegyenlőségének, a verseny tisztaságának megóvása. Nem véletlen tehát, hogy az uniós tagállamok körében, legutóbb Görögországban, Spanyolországban, Dániában, Németországban, az autópályák , illetve egyéb útvonalak fejlesztését kizárólag közbeszerzés, illetve ennél is szigorúbb versenyeztetési szabályok szerint végezték. Amennyiben a rendszer jól teljesíti feladatát, például a felsorolt országokban, mi indokolja annak a feltételezését, hogy nálunk nem működőképes, különösen, és ezzel tökéletesen egyetértek, Magyarországon nem épült egyelőre közbeszerzési eljárással autópálya. Miért? Mert ennél valamennyi autópályánk szigorúbb előírásokkal, nemzetközi versenyeztetéssel épült. Az EIB, az EBRD, az IFC, mind a közbeszerzésnél még szigorúbb normákat ír elő a versenyeztetés tekintetében, ezért nem épült, mert mi még ennél is lényegesen szigorúbb módszert használtunk. Most azt kérjük, hogy legalább a közbeszerzést lehessen alkalmazni, a törvény ugyan is módot ad a tiszta, áttekinthető döntéshozatalra, közérdekű szempontok, például a kis- és középvállalkozók esélyeinek növelésére és a belföldi ajánlattevők kiemelésére. Érdekes, erről elfeledkeznek, tisztelt képviselőtársaim, ez mind benne van a közbesze rzési törvényben; magas árajánlatok tétele esetében árverseny kikényszerítésére, az egyes eljárási elemek időtartamának kézben tartására. Egyszerűen közgazdasági lehetetlenség, közgazdasági nonszensz, hogy versennyel drágább lenne az építkezés. Az eddigi t apasztalatok szerint minimálisan 1520 százalékkal lehetne nyílt versennyel, pályáztatással olcsóbbá tenni az autópályaépítést, 1,2 milliárd helyett 900950 millió forintért minden további nélkül meg lehet építeni ma az autópályákat, bármely autópályasza kembert megkérdeznek, ez a véleménye. Az eszköz, tehát a közbeszerzési törvény alapvetően jó, ittott kell majd némi változtatást végrehajtani, de alapvetően ebből a szempontból tökéletes, csak azt szakszerűen, eredeti céljának megfelelően kellene alkalmaz ni. Ha például önök 2000 március elején, a kormánydöntéssel egy időben kiírták volna a közbeszerzési pályázatokat, akkor ma már túl lehetnénk az eredményhirdetésen. A közbeszerzési eljárás mellőzése súlyos döntési hiba volt, és következményeit tekintve nag y bajokat okozhat, mindenekelőtt a közbeszerzés, a közpénzek felhasználása ellenőrzésének hiteles és előírt intézményének, az intézményrendszer lejáratásához vezet, hihetetlenül veszélyes precedenst teremt. Ezután például az önkormányzatok figyelmen kívül hagyhatják a szabályokat, mert rossz állami példákat látnak maguk előtt? Ezért is sürgettük a frakciótársaimmal együtt, nem egy alkalommal, nem egy fórumon, hogy az új építkezések kizárólag közbeszerzési pályázat alapján, vagy az érintett nemzetközi pénzin tézetek szabályai szerint induljanak meg; ez nemcsak tisztességessé, hanem olcsóbbá, gyorsabbá tenné az új szakaszok létesítését, nem is szólva arról, hogy mindenféle híreszteléssel szemben a közelmúltban szerzett saját EUs tapasztalataim szerint is ily m ódon fennállna a lehetősége európai uniós erőforrások, támogatások megszerzésének. Természetesen ehhez az is kell, hogy a magyar fél a szükséges pályázatokat beadja, ne vonja vissza, mint ahogy az most történt, az azonban a fejlett világban, ezen belül az európai uniós körökben egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a kormány a nyitottságot teljesen mellőzve, a közvélemény, az adófizető lakosság, sőt még a képviselők előtt is eltitkolt módszerekkel, ismeretlen eszközökkel válogassa ki a tárgyaló, illetve a szerző déseket elnyerő cégeket. Ezzel a kormány az autópályaépítésbe mintegy betáplálja a korrupciót, a szakszerűtlenséget és az időbeli elhúzódás lehetőségét.