Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 15 (149. szám) - "Hogyan lehet gyorsan és mégis tisztességesen autópályát építeni Magyarországon?" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3585 Az M3as egyébként mintegy 1,6 millió főt érint kedvezően. Ennyien laknak az északalföldi régióban. Számukra a legrövidebb távú autó pályaépítési elképzelések is 45 perccel csökkentenék az utazási távolságot Budapestig. Ez tehát azt jelentené, hogy mintegy 1,52 százalékkal növekedhet ebben a térségben a foglalkoztatottság. A legóvatosabb becslések szerint is legalább 78 ezer munkahel y jön létre. Ha arra gondolunk, hogy már ennél tulajdonképpen a tervek nyilvánosságra hozatala miatt is lényegesen több munkahely megteremtésére irányuló beruházás kezdődött meg, akkor elképzelhetjük, hogy ennek az autópályaépítésnek, ennek az elképzelésn ek az előnyei még nagyobb léptékűek, még nagyobb mértékűek lehetnek. Azonban sajnos meg kell említeni az M5ös esetét is. Az M5ös egy olyan autópálya, ahol az előző kormány koncessziószerződéssel magas autópályadíjak kialakítási irányába vitte az ügyeket. A délalföldi régióban ugyanez a fejlődés ennek következtében sajnos nem tapasztalható, sőt kifejezetten azt lehet látni, hogy a délalföldi régió fejlődése a korábbi időszak elhibázott autópályafejlesztései miatt leállt, sokkal kevesebb reményünk, kilát ásunk van a kedvező jövőbeni fejleményekre, mint az északalföldi régióban élőknek, ahol olcsón, gyorsan az állampolgárok által és a vállalkozások által is használható módon fog autópálya épülni. Ez a kormány terve, hogy ilyen autópályák épüljenek, hogy ot t, ahová az autópályák elérnek, a választóinknak, a magyar polgároknak tényleges felemelkedési lehetőséget tudjunk kínálni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képvis előtársaim! Most a frakciók vezérszónokainak felszólalásai következnek 2020 perces időtartamban. Elsőként megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak, a Fideszképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselőnek; őt követi majd Keller László képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében. Öné a szó, képviselő úr. KÓSA LAJOS , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnöknő! Tisztelt Ház! A mai politikai vitanapnak az a címe, hogy hogyan lehet gyorsan és mégis tisztességesen autópályá t építeni Magyarországon. Az eddig elhangzottakból, azt hiszem, azt a választ mindenképpen megfogalmazhatjuk, hogy úgy, ahogy az elmúlt időszakban, az elmúlt tíz évben történt Magyarországon, semmiképpen sem lehet sem gyorsan, sem tisztességesen autópályát építeni. (9.00) Az valóban nagyon fontos kérdés, hogyan lehet akkor hát tisztességesen és gyorsan autópályát építeni, de ahhoz, hogy ezt a kérdést pontosan megválaszoljuk, kénytelenek vagyunk arról a tapasztalatról beszélni, amit az elmúlt kormányok ideje alatt tapasztaltunk, ami felhalmozódott, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat, ugyanazokat a bűnöket, amelyeket az előző kormányok ebben az ügyben elkövettek. Tisztelt Ház! Az, hogy Magyarországon, sőt a fejlett világban szerte autópályák vannak, önm agában bizonyítja azt a tényt, hogy autópályára valószínűleg szükség van. Nagyon sokan nagyon sokszor beszéltek már arról, hogy miért van szükség autópályákra, miért van szükség közlekedésre, jó, biztonságos, gyors közlekedésre, hiszen a gazdaság általános versenyképességét jelentős mértékben befolyásolja az, hogy a közlekedési infrastruktúra milyen. Hiszen a területfejlesztésben egyértelműen döntő az egyes területek megközelíthetősége, elérhetősége és ebben az autópályáknak ügydöntő, perdöntő szerepük van. Ha megnézzük az európai uniós országok térképét, teljesen világos, hogy azokon a területeken, ahol jelentős az autópályasűrűség, ott a gazdasági fejlettség is igen jelentős. Egyértelmű és a magyar közgazdászgondolkodásban már régóta tudott tény - a hetv enes évek elejétől kutatják ezt magyar közgazdászok , hogy egyértelmű és szoros összefüggés mutatható ki az autópályafejlettség, a közlekedési infrastruktúra fejlettsége és az adott terület, régió és ország gazdasági fejlettsége között.
