Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 14 (148. szám) - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
3551 A szervezett bűnözés, valamint az azzal ö sszefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat részletes vitája . Juharos Róbert képviselő önálló indítványát T/2601. szám on, az önkormányzati bizottság ajánlását pedig T/2601/5. számon kapták kézhez. Az alkotmányügyi bizottság a tegnapi ülésén úgy foglalt állást, hogy az előterjesztés és az ahhoz érkezett módosító javaslatok elfogadásához csak egyszerű többség szükséges. Meg kérdezem, hogy az önkormányzati bizottság kíváne előadót állítani a részletes vitában. (Nincs jelentkező.) Nem kíván előadót állítani. Indítványozom, hogy az Országgyűlés az egyes részletrendelkezések összekapcsolásával a vitát egy szakaszban folytassa le . Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta. Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1. és 2. pontjai alapján. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni. Megado m a szót Wiener György képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tulajdonképpen egyetlen kérdéshez szeretnék hozzászólni, ez pedig az, hogy igényele kétharmados több séget a törvényjavaslat elfogadása, avagy sem. Ha magát a szabályozási tárgyat nézzük, akkor első közelítésben úgy tűnik, hogy valóban itt egy feles döntéssel meghozható törvénymódosításról van szó. Amennyiben azonban mélyebb összefüggéseket is figyelembe veszünk, akkor látnunk kell azt, hogy a módosítási elképzelés alapvetően érinti az önkormányzatok és a központi állami szervek viszonyát, alapvetően befolyásol alkotmányos, illetőleg az önkormányzati törvényben rögzített intézményeket. Nem vitatom Juharos Róbert képviselőtársam elképzelésének társadalompolitikai megalapozottságát, vitatom azonban azt a jogi eszközrendszert, amellyel az általa kitűzött célt el kívánja érni. Ennek a vitának az egyik mozzanata az, hogy a jelenlegi önkormányzati törvény nem tes zi lehetővé azt, hogy az önkormányzat mulasztását valamilyen államigazgatási szerv akár jogalkotással, akár más módon pótolja. Jelenleg az önkormányzatok felett az állam kizárólag törvényességi ellenőrzést gyakorol, mégpedig az alkotmány 35. §a (1) bekezd ésének d) pontja alapján. Ezt az alkotmányos rendelkezést konkretizálja az önkormányzati törvény, amikor lehetőséget ad arra, hogy a fővárosi vagy megyei közigazgatási hivatal vezetője felszólítsa az önkormányzatot a törvénysértés kiküszöbölésére, a törvén ysértés kiküszöbölése érdekében összehívja az önkormányzati testület ülését, illetőleg, ha ezen lépései eredménytelenek, vagy más módon kíván eljárni, akkor az Alkotmánybírósághoz forduljon az önkormányzat rendeletével szemben, illetőleg a bírósághoz fordu ljon az önkormányzat határozatával, szabályzatával vagy más döntésével szemben. Arra azonban, mint az előbb már említettem, nincs lehetőség, hogy pótoljon mulasztást, vagy a belügyminiszterhez forduljon, hogy a miniszter pótolja az önkormányzat elmaradt dö ntését. Azért tudok ilyen határozottan állást foglalni a kérdésben, mert ismerem az önkormányzati törvény keletkezéstörténetét, részese voltam azoknak a vitáknak, amelyek arról folytak, helyese, szükségese, hogy az állam pótoljon önkormányzati mulasztást , avagy sem. Az akkori szakmai és
