Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 14 (148. szám) - A Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
3534 Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 105. § (2) bekezdése alapján a részletes vitát a törvényjavaslat minden, módosító javaslattal érintett önálló rendelkezésére vonatkozóan különkülön nyitom meg. Megnyitom a részletes vita első szakaszát a határozati javaslat 3. pontját érintő 14. ajánláspontok ról. Megkérdezem, hogy kíváne valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Így a részletes vita e szakaszát lezárom. (Mécs Imre: Elnök úr, nyomkodtam a gombokat, de...) Igen, bocsánat. Arra kérem önöket, hogy - föltalálták a technikát - használják a gombokat, de olyan kevesen vagyunk, hogy ha van jelzés, észlelem. Megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak, SZDSZ. Tessék! MÉCS IMRE (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Az ajánlás 2. pontjában szerepel egy rendkívül fontos módosító indítványom, amely úgy szól, hog y a 3. pont bevezető szövegének kiegészítése szükséges, mégpedig oly módon, hogy az eredeti szöveg kiegészüljön az önkéntes hivatásos haderő szóval. "Az átalakítás eredményeként a jelenleginél kisebb, tartósan finanszírozható, feladatainak ellátására alkal mas, önkéntes hivatásos haderő jöjjön létre, amely legyen képes" - és ettől fogva az eredeti szöveg folytatódna. Úgy gondolom, hogy az összpárti egyeztetésben részt vevő pártok - egy párt kivételével - teljes mértékig egyetértettek azzal, hogy előbb vagy u tóbb, de önkéntes hivatásos haderőre kell áttérnünk. Hozzánk hasonló nagyságú NATOországokban mind önkéntes hivatásos haderő van. A legkülönbözőbb módokon, de a többi NATOország is igazodik ehhez. Franciaország például most tér át az önkéntes hivatásos h adseregre, miközben jogilag fenntartja az általános hadkötelezettség elvét, de nem veszi azt igénybe. Ők úgy oldották meg, hogy három napra behívják a fiatalembereket, megismertetik velük a hadsereget, és utána közlik velük, hogy nem tartanak igényt a szol gálataikra. Németországban Weizsäcker volt államelnök vezetésével bizottság alakult. Ez a bizottság a Münchenben székelő katonai egyetem legkiválóbb tudósaiból alakult bizottság, és olyan javaslatot terjesztett elő, ami több német napilapban és a Spiegelbe n is olvasható volt, amelyben javasolják, hogy minél gyorsabban át kell térni az önkéntes hivatásos haderőre. Németországban más probléma van, éspedig az, hogy a polgári szolgálatosok száma - azok a sorozás után behívottak, akik a polgári szolgálatot válas ztották - az összes sorköteles 30 százalékát teszi ki. Ők kórházakban teljesítenek szolgálatot. Talán emlékszik, elnök úr, a Klinika című német filmsorozatra; ott is ilyen polgári szolgálatosok tologatták a betegeket, és különböző románcok születtek a védő nők és a sorozottak között. (Derültség.) Ezt a tréfa kedvéért mondtam, hogy oldjam a hangulatot, de a lényeg az, hogy a német hadsereg esetén nem katonai szempontok akadályozzák az önkéntes hivatás haderőre való áttérést, hanem a polgári szociális szféra s zakemberhiánya, ami föllépne a sorozás megszüntetése után. Nem katonai kérdés ez, hanem szociális kérdés, amit a Német Szövetségi Köztársaság még nem tudott megoldani. Úgy gondolom, hogy tíz évről szól ez az országgyűlési határozati javaslat, egy tízéves k oncepciót tár a nemzet elé. Ebben a koncepcióban az önkéntes hivatásos haderő elérésének mint célnak feltétlenül meg kellene jelennie. Nem is szólva arról, hogy sikeres népi kezdeményezés keretében több mint 204 ezer magyar állampolgár írta alá azt a kérel met, hogy szűnjön meg a sorkötelezettség, és önkéntes hivatásos haderő legyen 2002 után. Mi itt és most nem ragaszkodunk a 2002es határidőhöz, de azt, hogy a bevezető szövegben a célok között szerepeljen, feltétlenül szükségesnek tartjuk, ezért kérem az e rre vonatkozó támogatást. Elnök úr a szakaszolásnál azt mondta, hogy ez a szakasz az 14. pontig terjedő részre vonatkozik. Úgyhogy a következő szakaszban fogok ismét felszólalni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) :