Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 14 (148. szám) - A közúti közlekedés előéleti pontrendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. HORVÁTH BALÁZS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3528 bűncselekményeket egy kormányrendelet emelje be a közúti közlekedési előéleti pontrendszerre vonatkozó törvénybe. Miniszter úr minden bizonnyal emlékezik rá, óriási vita volt akko r, amikor a szervezett bűnözéssel kapcsolatos törvénycsomagot csináltuk vagy csinálta a kormány - vagy csináltuk, hiszen hatpárti volt , hogy a szervezett bűnözés elleni csomag körébe tartozó bűncselekményeket egy kormányrendelet vagy maga azon törvénycso mag szabályozza. Akkor egyértelmű volt az álláspontunk abban, és ehhez megkaptuk a miniszter úr, a minisztérium támogatását is, hogy nem gusztusos dolog - kérem, ne haragudjanak az e helyen közönségesnek tűnő kifejezésért - törvénybe más törvényeket, a Btk . különös részi tényállásaira gondolok, egy kormányrendelettel beemelni. Ezért mi akkor leszünk abban a helyzetben, hogy e törvényjavaslatot e körön belül megszavazzuk, ha nem egy kormányrendelet fogja megállapítani a közlekedéssel összefüggő, tehát a pont rendszer hatálya alá eső, Btk. különös részi tényállásokat, hanem ez a törvény, mégpedig úgy, ahogy a szervezett bűnözéssel kapcsolatos törvénycsomag - ennek analógiájára hivatkozom - megállapította. Ugyanez persze vonatkozik némi jogelméleti bicsaklással a szabálysértési tényállásokra is. Jogharmonizációs fenntartásunk ezen a körön belül nincsen, azonban egyrészt a polgárok, a közlekedésben részt vevők megnyugtatása céljából, másrészt egy nagyon állandó, szinte fixnek tűnő, mindenféleképpen időtálló közlek edési jogrendszer kialakítása okából szükségesnek tartjuk azt, hogy e törvény sorolja föl azokat a szabálysértéseket vagy szabálysértések minősített esetét, amelyekre a pontrendszer vonatkozik. Mi, magyar demokraták készségesen meg kívánjuk hagyni a kormán ynak a mozgásteret - tudván azt, hogy a közlekedési szabálysértések motivációja, maga az elkövetési magatartás számos körülménytől függ és folyamatosan változik , ezért jónak tartjuk azt, hogy a pontrendszeri nómenklatúrát egy kormányrendelet határozza me g. Mi elfogadjuk azt a megoldást is, hogy a pontok alkalmazásának jogtechnikai megoldását kormányrendelet állapítsa meg. Azonban nem értünk egyet azzal... - és elmondhatom, az esetben leszünk abban a helyzetben, hogy a törvényjavaslatot a végszavazás alkal mával megszavazzuk, ha e két alkotmányossági jellegű aggályunk föloldást nyer; nevezetesen: a törvényjavaslatba beemeljük a közlekedéssel összefüggő bűncselekmények felsorolását, ami egyébként egy technikai kérdés, nem egy nagy dolog. Tisztelt Ház, tisztel t miniszter úr, a törvényjavaslat sorolja föl azokat a szabálysértéseket, amelyekre a pontrendszer a későbbiek során, ha az életbe lép, kihat. Azt hiszem, hogy egy lapszus, egy hiba csúszott be, és biztos vagyok abban - a törvény szellemét feldolgozva, meg kísérelve megérteni azt , hogy nem ez volt a törvényalkotó és az előterjesztő célja, de egy nagyon különös megfogalmazással találkoztam. Ha megengedik, ezt föl is olvasnám. Ez egy pongyola fogalmazás, amely viszont már a jogalkotási törvénybe is ütközik. A 4. § (3) bekezdését idézem most: "Kormányrendelet határozza meg a pontrendszerbe tartozó büntetőjogi szabálysértési tényállásokat." Nyilvánvaló dolog, hogy ez egy fogalmazási lapszus, egy fogalmazási hiba, ezt abszurdumnak tartom, és ahogy a BM jogszabál yelőkészítőit ismerem, föl sem tételezem róluk, hogy kormányrendelettel kívánnának megállapítani büntetőjogi tényállást. Nyilvánvaló, hogy ez egy elírás vagy nem tökéletes fogalmazás, ezt mindenféleképpen módosítani kell, ezt a fogalmazást pontosítani kel l. (15.40) Ugyanis részben a Btk. egy olyan súlyú törvény, amelyet kormányrendelettel módosítani abszurdum, de én odáig elmennék, hogy a szabálysértési kódexhez sem célszerű kormányrendelettel hozzányúlni, még akkor sem, ha némely szabálysértési különös ré szi tényállásokat kormányrendelet határoz meg. Szeretném, ha megnyugtató előadást kapnánk az előterjesztő részéről azzal összefüggésben, hogy akkor, amikor a nyilvántartó vezeti a pontrendszer adatait - az 5. § a )f) pontja nagyon pontosan felsorolja, hogy milyen adatokat vezet , akkor olyan adatok kerülnek a nyilvántartó birtokába, egyébként természetesen, hiszen különben nem működne, amelyek zárt kezelésére jogszabályi kötelezettsége van. Ugyanakkor ezen adatok egy része az okmányirodákon keresztül át fog kerülni,
