Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - A Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a fegyveres erők részletes bontású létszámáról szóló 124/1997. (XII.18.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat eg... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÉCS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3468 sorköteles állományból mindössze 1516 ezer ember teljesítheti alkotmányos kötelezettségét. Nem kell a fantáziára bíznunk, hogy ennek a töredéknek a kiválasztása mennyire lesz jogilag megalapozott, társadalmilag igazságos, alkotmányos, korrupciómentes, és hogyan fogja szolgálni a haza védelmének nemes, erkölcsi kötelezettségét, valamint a Magyar Honvédség és a társadalom közötti kapcsolat erősítését. Azok az elgondolások - hangsúlyozom, nem a dokumentumokban megfogalmazottak , amelyek a HMben keringenek, mint például a szolgálati idő csökkentése hat hónapra vagy éppen háromra, de a Fidesz elgondolása alapján bevezetésre kerülő nemzetőrség általános három hónapos alapkiképzés után, a honvédség minőségi átalakításának, kívánt hadrafoghat óságnak és kiképzettségnek teljes csődjét eredményezheti. Közismert, hogy a légierőnél már ma sem tudják érdemleges katonai feladattal megbízni a kilenc hónapig szolgáló sorállományt. Az önkéntes katonai szolgálat költségtényezőivel való riogatás, a különa dó emlegetése, a hadkötelezettség eltörlése mint a haza elárulása jelszó emlegetése - amelyet a honvédelmi kormányzat egy ideje, főként az SZDSZ társadalmi kezdeményezése óta folytat - azt mutatja, hogy nem rendelkezik megalapozott érvekkel, komplex számve tésekkel és kellő politikai szakmai akarattal az önkéntességre történő áttérést illetően. (23.10) A hivatásos katonák, a szakemberek nemcsak szükségesnek, de elkerülhetetlennek tekintik az önkéntes haderőre történő áttérést. Ezt támasztják alá az SZDSZ sok oldalúan elvégzett számvetései is. De itt van az a 200 ezres aláírással támogatott népi kezdeményezés is, amely azt mutatja, hogy a társadalom rendkívül fogékony a javaslatunk iránt. Egyetértünk azzal, hogy a honvédelmi ágazat létszá ma legfeljebb 45 ezer fő legyen, s az állományarányok, valamint a belső létszámstruktúra közelítsen a NATOországok hozzánk hasonló haderejének gyakorlatához. Kulcskérdésnek tekintjük a tiszti, illetve tiszthelyettesi kar funkciójának és feladatkörének ren dezését, és rendkívül fontosnak a pályaképek, karrierképek rendszerét, amit mindenképpen meg kell oldani, hiszen nemcsak azért nincs kellő számú szerződéses katona, mert nem XX. vagy XXI. századi körülményeket biztosítanak a laktanyákban, hanem azért is, m ert nincs világos karrierkép, nincs vonzó kiképzés, nincsenek vonzó célok. Ezt mind meg kell oldani. Befejezésül nem tudok eltekinteni két olyan probléma felvetésétől, amely látszólag nem képezi a parlamenti határozati javaslat tárgyát. Az egyik a hivatáso s állomány jelenlegi állapota, a nagyfokú bizonytalanság és nyugodtan kijelenthető félelemérzet, amelyet nemcsak a kétéves késlekedés, hanem az utóbbi időben tapasztalható félelemkeltő nyilatkozatok, adatgyűjtések, listázások, s egyéb, a személyi egziszten ciát és jövőt döntően befolyásoló kapkodó intézkedések gerjesztenek. A HM vezetőinek ilyen jellegű magatartása és tevékenysége sem jogilag, sem politikailag, sem szakmailag, semmivel nem indokolható, kizárólag annak a bizonyítéka, hogy a haderő átalakításá t semmi másnak, mint létszámcsökkentésnek, egyfajta politikai tisztogatásnak, a néphadsereg személyi maradványai végleges eltüntetésének és a saját pártpolitikai indíttatású humán kép kialakításának tekintik. A másik: a HM és a vezérkar integrációja. Annak ellenére, hogy a HM vezetői két éve rendre, állandóan úgy nyilatkoztak, miszerint ez minden tekintetben eldöntött és kialakított kérdés, a valóság ennek éppen ellenkezője. Ezt bizonyítja, hogy a hatpárti tárgyalások e témában azért szakadtak meg, illetve el sem kezdődtek, mert az ehhez benyújtott dokumentum tárgyalási alapként nem volt elfogadható. Tisztelt Országgyűlés! A Szabad Demokraták Szövetsége alapvetően érdekelt abban, hogy a Magyar Honvédség átalakítása az új helyzetnek és követelménynek megfelel ően, a 88/1995ös országgyűlési határozat egyfajta folytatásaként, annak továbbfejlesztéseként mielőbb beinduljon és következetesen megvalósuljon. Ezért működtünk közre rendkívül aktívan és kezdeményezően egy jó határozattervezet kidolgozásában. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)
