Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - A Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a fegyveres erők részletes bontású létszámáról szóló 124/1997. (XII.18.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat eg... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NYITRAY ANDRÁS, a honvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NYITRAY ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3459 előbbiekben is utaltam rá - éppen azért, mert a magyar honvédelem, az ország, a nemzet biztonságának védelme nem olyan témakör, ahol a z egyes pártok saját érdekeinek a túlhangsúlyozása és az általános elvektől való eltérése különösebben kívánatos lenne, sokkal inkább az a cél - és ezt az előzetes egyeztetések során azok, akik azon részt vettek, maguk is gyakorolták , hogy ezekben a kérd ésekben a lehető legszélesebb konszenzus alakuljon ki, hiszen miben másban kell elsősorban egyetértenünk, mint az ország biztonságának védelmében, amely ez esetben elsősorban a külső támadásoktól való védelmet kell hogy jelentse. Feltehető a kérdés, hogy m iért éppen most kerül sor arra, hogy az átalakítás irányairól szóló határozati javaslat a parlament elé kerüljön. Már 1975ben megfogalmazott célkitűzések is a korábbi létszám és haderőstruktúra átalakítását célozták meg, és ezek nagy része 1997re meg is valósult, azonban azt követően - mint az mindannyiunk előtt ismert - történt egy s más, többek között talán az a legfontosabb változás, hogy a békepartnerséget követően a Magyar Köztársaság a NATO teljes jogú tagja lett. Sajnos az is köztudott, hogy alig k éthetes NATOtagságunkat követően rögtön bele is csöppentünk egy olyan nemzetközi konfliktus közvetlen közelébe, mint a délszláv háború, ami rögtön, szinte - ha szabad ilyen katonai kifejezést használni - menetből tette szükségessé számunkra, hogy azokat a feltételeket tőlünk telhetően maximálisan teljesítsük, amelyek a tagságból ránk eredeztettek. (22.20) Nos, azt elmondhatjuk - és ezt nemcsak mi mondjuk, hanem a partnereink is , hogy a Magyar Honvédség a rá kirótt feladatokat a lehetőségek határáig ellát ta, az ország biztonságát tulajdonképpen egy másodpercig sem fenyegette komoly veszély, köszönhetően a honvédség helytállásának és annak a konstrukciónak is, amelybe a NATOba való belépésünkkor kerültünk. Azonban éppen azok a tapasztalatok, amelyek e hadj árat során felvetődtek, valamint azok a tapasztalatok, amelyek a későbbi békefenntartás anyagi, személyi és tárgyi feltételeinek előteremtése során nyilvánvalóvá váltak, mintegy kiprovokálták az úgynevezett stratégiai felülvizsgálatot, ami nem egyéb, mint közhasznúan az, hogy megvizsgáljuk, mire képes a Magyar Honvédség. Bizony több előadás elhangzott már erről az elmúlt hónapokban, és az is nyilvánvaló volt, hogy a magyar hadsereg, a magyar katonaság felkészültsége arra, hogy a NATOban az ottani követelmé nyeknek megfelelően tevékenykedjen, bizony hagy némi kívánnivalót maga után. A stratégiai felülvizsgálat eredményei azok, amiket végül is a honvédség hosszú távú átalakításának irányairól szóló országgyűlési határozati javaslat tartalmaz. Az államtitkár úr az előterjesztő képviselőjeként erről elég sokat beszélt az előadásában, a felvezető ajánlásában, de mégis azt hiszem, néhány kérdésre érdemes visszatérni, hiszen a stratégiai felülvizsgálat céljai közül a kisebb, de hatékonyabb, korszerűbb és tartósan fi nanszírozható hadsereg megteremtése alapvető kérdés, amelynek egyik pillére az, hogy olyan hadseregstruktúrát kell kialakítani, ahol a teljes felkészültséggel bíró és a teljes harckészültségre szinte azonnal alkalmazható alakulatoknak meg kell teremteni a lehetőségét. Modernizálni kell a magyar hadsereget, olyan feltöltött katonai szervezetekre van szükség, amelyek a NATO reagálóerőiben és a NATO integrált légvédelmi rendszerében benne lévén, ebbe illeszkedve a feladatok teljesítésére azonnal és késedelem n élkül alkalmasak, ha erre megbízást kapnak. Az általános hadkötelezettség fenntartása mellett - amivel szemben, mint tudjuk, van politikai erő, amely igen határozottan fellép, de ennek a megváltoztatását rövid távon semmiképpen nem látjuk kivitelezhetőnek. Mint ahogy arra az államtitkár úr is utalt, a szerződéses állomány létszámának a jelentős fejlesztése - ami különösen a békefenntartó és béketeremtő erők szempontjából lényeges, hiszen ezekben csak hivatásos vagy szerződéses állományú katonák vehetnek rés zt - különösen kiemelt fontossággal bír. Ugyanakkor nem hanyagolható el az általános hadkötelezettség fenntartása mellett az a lehetőség, hogy a területvédelmi célokra elsősorban egyfajta nemzetőrség formájában alkalmazható tartalékosok utánképzésével, ren dszeresen kondícióban tartott haderőrésszel is bírjon a Magyar
