Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - Személyi ügy: - Az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a külügyminiszter feladat- és hatáskörének a külgazdasági feladatokkal történő kiegészítésével összefüggésben szü... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÁRTON ATTILA (Fidesz):
3454 állást. Nos, azt gondolom, hogy aki ezt mondja, az nem tudja, milyen egy piacgazdaság. Eddig olyan piacgazdaság nem vol t, ahol ilyen értelemben a teljes foglalkoztatás megvalósult volna. Nem volt ilyen! Átmenetileg volt Svájcban és Japánban, aztán ott is megszűnt. Ma NyugatEurópában 20 millió munkanélküli van. Ezek vajon mind olyan semmirekellők, akik nem akarnak dolgozni ? Vagy Magyarország az a csodaország, amely el fogja érni azt, amit se az Egyesült Államokban, se NyugatEurópában még nem tudtak elérni. Azt mondta itt Sági József képviselő úr ma délelőtt, hozzászólva ehhez a vitához, hogy ő tudja, hogy a teljes foglalko ztatás mítosza letűnt. Nos, Sági képviselő úr lemaradt egy brosúrával, mert a miniszterelnök úr ma azt állítja, amit Nyugaton teljes foglalkoztatásnak neveznek, hogy mindenki, aki munkát akar találni, talál is magának néhány éven belül Magyarországon. Tehá t ehhez a mítoszhoz a Fidesz mintha visszatért volna. Szerintem ez hiba. Magyarországon a következő években, évtizedekben számolni kell azzal, hogy lesz nem önkéntes munkanélküliség. És azért a foglalkoztatáspolitika nem lehet csak gazdasági szempontú, sőt azt is hozzáteszem, nem lehet túlnyomórészt gazdasági szempontú. Ez még Amerikában is így van, és NyugatEurópában is így van, de egy olyan keletközépeurópai, illetve középeurópai volt szocialista országban, ahol a munkanélkülieknek több mint a fele mé g tíz évvel a rendszerváltás kezdete után is olyan tartós munkanélküli, akinek nagyon kevéssé van arra esélye, hogy még a nyugdíjas kor elérése előtt állást találjon magának, és Magyarország, hasonlóan Szlovákiához, Lengyelországhoz és Csehországhoz, ilyen ország, egy ilyen országban egy ilyen feltevést megfogalmazni és egy ilyen feltevéshez igazítani a gazdaságirányítás szerkezetét, ez nagyonnagyon súlyos hiba - mondom, nem az átszervezés, az az önök belügye, hanem ez az indoklás, amelyet találok ebben az előterjesztésben. És még egyszer hangsúlyozom, ha csak ebben az előterjesztésben lenne, akkor nem lenne baj, de miután nemcsak ebben az előterjesztésben van, hanem rendszeresen elhangzó miniszterelnöki szózatokban is ezt találjuk, ez egy nagyon súlyos fél reértés; persze, hadd tegyem hozzá, ez a félreértés szorosan összefügg azzal a jövedelempolitikával, az állami támogatások elosztásával kapcsolatos politikával, amely azt mondja, hogy az állam azokat támogatja, akik amúgy is egész jól megvannak maguk, és n em támogatja azokat, akik igazából rászorulnának állami támogatásra. Tehát ezzel a két év óta a Fideszkormány által következetesen érvényesített támogatási politikával függ össze az a szemlélet, amely többek között ennek az előterjesztésnek az indoklásába n is visszatér. Ez az, amely ellen, ha nem kormányátszervezésről lenne szó, ahol tartózkodni fogunk, hanem érdemi előterjesztésről, akkor hangos nem szavazatunkkal tiltakoznánk. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Márton Attila úrnak, a Fidesz képviselőjének. MÁRTON ATTILA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én igazából egy délelőtti hozzászólásra szeretnék reagálni. Kovács Kálmán képviselő úr, úgy gondolom, vagy alap vető tévedésben van, vagy alapvetően nagyon rosszul lát bizonyos kérdéseket. Konkrétan a KHVM átszervezése volt az, amit ő részleteiben taglalt, és itt a távközlés és az informatika helye, szerepe. Én az őáltala elmondottakra szeretnék néhány dologgal rácá folni, szívesen megtettem volna ezt délelőtt is, de akkor sajnos már kicsúsztunk az időből. Én úgy látom, ellentétben Kovács képviselőtársammal, hogy a KHVM átszervezése nem egy meggondolatlan lépés, hanem egy szükségszerűség. Szükségszerűség, hiszen maga a tárca olyan borzasztóan nagy, és ez több beszélgetésben is elhangzott már, hogy szinte minden betű megérdemelne majdhogynem külön egyegy minisztériumot. És úgy gondolom, hogy most, hogy a távközlés és az informatika kikerült úgymond a tárcától, ez sokka l inkább lehetőséget biztosít arra, hogy ez a terület fókuszba kerüljön, és sokkal nagyobb figyelem kerülhessen rá, és akkor nem
