Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - Szalay Gábor (SZDSZ) - a belügyminiszterhez - "Eredményes cégeltüntetés, eredménytelen nyomozás" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
3336 Tisztelt Államtitkár Úr! A bűnüldözés pártatlanságába vetett bizalom fogy, a gyanú pedig erősödik, ahogy hosszú hónapok múltával sem sik erül semmi érdemlegeset kideríteni a Fideszközeli cégek fantomizálása ügyében. Pedig nem szerteágazó, bonyodalmas ügy felderítéséről van szó a valóságban, még ha vannak is, akik igyekeznek ezt a benyomást kelteni. Csak az ügy életszerű elemeit alapul véve kellene vagy kellett volna eddig is a nyomozást lefolytatni. Mert elhihetőe, életszerűe, hogy Schlecht Csaba egy számára ismeretlen, be nem avatott idegen személynek úgy adott el egyetlen futó találkozás alkalmából 14 céget, hogy utána még halvány emlék képe sem maradt a vevőről, hogy arról személyleírást sem tud adni? Az ilyenfajta üzletek, ügyletek ugyanis nem előkészítés nélkül, egyszeri találkozás alkalmából köttetnek - ráadásul egymás számára vadidegen emberek között. De mindez megfordítva is igaz. M ert elhihetőe, életszerűe, hogy bárki úgy vesz meg egyszerre 14 céget a számára ismeretlen Schlecht Csabától, egyetlen találkozás alkalmával, hogy nem tájékozódik előzetesen a cégek helyzetéről, csak gyorsan fizet, majd amikor rájön, hogy becsapták, mert adósságokkal súlyosan terhelt cégek tulajdonosa lett, akkor egyetlen hangos zokszó nélkül elkönyveli veszteségét és eltűnik a színről? Elhihetőe, életszerűe, hogy eladó és vevő nem ismerték előzetesen egymást, hogy nem közösen megrendezett, összehangolt akcióról van szó, hogy annak egyedüli célja nem a súlyos köztartozások elől történő menekülés volt? Nem különöse, hogy miközben a magyar nyomozók kínos gondot fordítanak az időigényes külföldi felderítés elvégeztetésére, addig saját maguk itthon a legkéz enfekvőbb dolgokat sem igyekeznek időben tisztázni? Mert a rendőrség csak több mint másfél évvel a nyomozás megkezdése után kereste fel először a hiteles cégiratokért a cégbíróságot; mert máig nem sikerült - állítólag - fantomképet készíteni az álvevőről, miközben másfél évvel ezelőtt a BRFK szóvivője ennek meglétéről már többször beszámolt; mert Schlecht Csabát csak egyetlenegyszer, akkor is tanúként, nem gyanúsítottként hallgatták ki. Államtitkár Úr! Bizony nagyon nyögvenyelősen folyik ez a nyomozgatás, m intha a kitűzött cél csak egy lenne: semmit fel nem deríteni, s majd vagy bizonyítékok hiányában szüntetni meg a nyomozást, vagy esetleg azért, mert az eljárás folytatásától nem várható eredmény. Súlyos gyanú övezi ezt az ügyet, annak a gyanúja, hogy itt n em az igazság kiderítése, hanem a bűnösök futni hagyása az elsődleges cél. Próbáljon meggyőzni (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) arról, hogy nem azoknak van igazuk, akik egyre inkább ez utóbbit gondolják. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr kérdésére Kontrát Károly belügyminisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár : Köszön öm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném rögzíteni, hogy ez év május 23án hasonló tárgyban elhangzott interpellációjára dr. Pintér Sándor belügyminiszter úr már részletes választ adott itt, a tisztelt Házban. (Derü ltség az SZDSZ soraiban.) A képviselő úr állításával ellentétben tény, hogy az eljáró hatóság a nyomozás kezdete óta, az ügyészség törvényességi felügyelete mellett folyamatosan végrehajtotta és végrehajtja azokat intézkedéseket, amelyeket a törvény számár a előír. Az interpellációjában elhangzott azon állítás, miszerint az ön által megnevezett személyt csak egyetlenegyszer, akkor is tanúként, s nem gyanúsítottként hallgatták ki, nem fedi a valóságot, ugyanis kihallgatására ez ideig több alkalommal sor kerül t. A nyomozás során az eljáró rendőri szerv látókörébe került gazdasági társaságokra vonatkozó hiteles cégiratok beszerzése az illetékes cégbíróságoktól már a büntetőeljárás kezdetén, 1998 augusztusában elkezdődött. Ezek az iratok azonban hitelességük elle nére nem eredetiek, hanem csak másolatok voltak, ezért írásszakértői vizsgálatra nem voltak alkalmasak. Az eredeti aláírásokat
