Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - Az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat; valamint a külügyminiszter feladat- és hatáskörének a külgazdasági feladatokkal történő kiegészítésével összefüggésben szü... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
3315 zajlik, amely némileg akadályokba, fékekbe ütközik, hiszen a bürokráci a önsúlya rendkívül nagy. De minden ilyen típusú kezdeményezésünk hátterében az a meggyőződés áll, hogy egy kis ország nem engedheti meg magának, hogy egymástól elkülönült, elszigetelt hálózatokat tartson fenn. Ez egyébként vonatkozik a kulturális intézmén yrendszer hálózatára, a világon 18 ponton működtetjük ezt a rendszert, és meggyőződésem szerint jelenleg nem kellőképpen integrált a magyar külstratégiába az a rendszer sem. Világtendencia, és mondhatnám úgy is, hogy a globalizációnak egy sajátos é s nem is feltétlenül negatív vonatkozása, hogy a külpolitikai és a belpolitikai elem közötti különbségek oldódóban vannak. Magyarországon is látható, hogy az egyes szaktárcák külpolitikai jellegű tevékenysége mennyire növekszik, és ennek a pandanja, hogy a külpolitikában viszont a szakmai funkcionális jelleg erősödik, és ez egy olyan folyamat, amelyet a magunk részéről szeretnénk ösztönözni. Az elmúlt években már az európai uniós integrációs államtitkárság, amely az egyik legmeghatározóbb gazdasági, gazdasá gdiplomáciai szerve a magyar államnak, már a Külügyminisztérium égisze alatt működött egy viszonylagos önállósággal; ez egyébként a Gazdasági Minisztériumból átkerült kereskedelmi részlegre is igaz. Ez az integrálódás nem fog egyik pillanatról a másikra vé gbe menni, de a kezdet mindenféleképpen jó volt. Hadd hangsúlyozzam, hogy itt integrációról, tehát nem beolvasztásról van szó, hiszen az ITD Hungary szervezete fennmarad, és a Gazdasági Minisztériummal közösen fogja ezt a szervezetet a Külügyminisztérium f elügyelni. Értelemszerű, hogy a Gazdasági Minisztériumnak a külgazdaság olyan kérdéseiben, mint mondjuk, a külföldi befektetések ösztönzése, a primátusa fenn kell maradjon, és ez fenn is fog maradni. (11.40) Ugyanakkor a már említett indokok alapján a kere skedelempolitikában pedig a Külügyminisztérium fog ebben a struktúrában primátust élvezni. Úgy látom, a valódi kérdés azonban az, amit ön is megfogalmazott, és erre vonatkozóan a stratégiának a megalkotására vonatkozóan az elkövetkezendő időszakban lépni k ell majd, és mi a magunk részéről ezt a szakmailag nagyon megalapozott meglátását fontosnak tartjuk, és ennek a mentén kívánunk előrelépni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, államtitkár úr. Két percre megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, MIÉP. BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormányzati feladatok minisztériumok közötti átcsoportosítását kezdeményező törvényjavaslattal kapcsolatban a MIÉP álláspontja vi lágos és egyszerű. Úgy tekintjük, hogy a kormány egy programot terjesztett az Országgyűlés elé, ennek a kormányprogramnak a teljesítését vállalta, és ha menet közben úgy ítéli meg, hogy célszerűbb e feladatmegoldást úgy megváltoztatni, hogy egyes minisztér iumok között átcsoportosítja az egyes feladatokat, akkor mi ezt elsődlegesen a kormány ügyének tekintjük, és mi a kormány munkájának egészét igyekszünk figyelemmel kísérni, kritizálni vagy lehetőség szerint támogatni. Mégis hadd tegyek két megjegyzést: az egyik egy eddig létező hierarchikus logikai rendszer megbontása, a másik pedig egy hiányérzet. A Miniszterelnöki Hivatal - vagy ha tetszik, kancellária - eddig elsődlegesen a kormányzati munka összehangolását szolgálta, külön, önállóan ágazati miniszteriál is feladatot nem látott el. Voltak bizonyos referatúrák, vagy felügyeli az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságot, ugyanakkor ezzel a döntéssel, hogy az informatika önálló feladatként a Miniszterelnöki Hivatalba kerül, ez az eddigi logikai rendszer így megváltozik. A másik felvetésem egy hiányérzet. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság hajdan önálló volt, tárca nélküli miniszter vezetésével, majd átkerült a Gazdasági Minisztériumhoz, amely túlzottan sok feladattal foglalkozott ahhoz, h ogy kellő súllyal tudja ellátni a műszaki fejlesztés irányítását.
