Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 13 (147. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSÚCS LÁSZLÓ (FKGP):
3284 Hozzá kell tennem, hogy ezen átszervezések, összevonások és megszüntetések esetében a problémát az okozhatta, hogy az önkormányzatok nem, vagy nem időben egyeztették elképzeléseiket a közoktatás szereplőivel - diákokkal, pedagógusokkal, szülőkkel. Ebben remélünk pozitív változást az év második felétől, ugyanis a közoktatási törvény 85. § (4) bekezdése alapján július 31ig minden, legalább két közoktatási intézményt fenntartó önkormányzatnak hat évre szóló közo ktatásfejlesztési tervet, intézkedési tervet kell készítenie. Ez a terv nyilvános lesz, tehát az előbb említett felhasználók jó előre megismerhetik a település önkormányzatának elképzeléseit a kötelező közoktatási feladatok ellátására vonatkozóan. Azt gon dolom, képviselő úr is ennek a hosszabb távú tervezésnek a lehetőségét kérte számon. Mindezekből egyértelműen kitűnik, hogy a kistelepülések oktatásinevelési intézményeinek támogatására a kormányprogramnak megfelelően minden eddiginél hathatósabb és átfog óbb segítséget kívánunk nyújtani. Képviselő úr megemlítette a kisközösségek fejlesztő erejét. Ebben teljes mértékben egyetértünk, ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai helyben maradjanak, és támogatjuk azt, hogy a települések közös feladatvállalással lássák el a felső tagozatos képzést. Azt gondolom, hogy Magyarországon a szakképző intézmények általában jó helyzetben vannak, természetesen adódhat olyan önkormányzat, ahol a szakképző intézet bajba kerül, nehézségekke l szembe, azt hiszem azonban, ez országosan elszigetelt, a szakképző intézmények jó anyagi helyzetben vannak. Még egyszer köszönöm képviselő úrnak, hogy felhívta erre a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csúcs László frakcióvezetőhelyettes úr. Megadom a szót. DR. CSÚCS LÁSZLÓ (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Közeledve a parlamenti ciklus félidejéhez, illő számvetést készíteni el végzett munkánkról és a még ránk váró fontosabb feladatainkról. Mint tudjuk, a reálszféra egyenlege biztató, főként, ha a sokat emlegetett makrogazdasági mutatókat mérlegeljük. Ám felettébb nyugtalanító, hogy tíz évvel a rendszerváltoztatás után az emberek többsége máról holnapra él, sokan tartalékaikat élik fel, és szomorúan kell megállapítanunk, hogy a társadalom kétharmada a nagy átalakítások kárvallottja, legalábbis így éli meg a történteket. Magyarázat persze van erre is, mint mindenre, de a jogos türe lmetlenség okán a magyarázat egyre inkább magyarázkodásnak hat. Ha ugyanis pusztán annak tényét mérlegeljük, hogy a pénzügyi egyensúly megőrzése mellett legszebb reményeinket is túlszárnyalva növekszik a gazdaság, és jó esélyünk van arra, hogy ez a növeked és tartós lesz, akkor végre elérkezett annak az ideje, hogy a sikerek kovácsa a társadalom legszélesebb köre, benne az a bizonyos kétharmad úgy részesüljön a megtermelt javakból, ahogyan azt méltán megérdemli. Elébe menve a szinte máris hallható vádaskodás nak, rögvest kijelentjük, amiről most szóltunk, az nem a választási előkampány része, ellenkezőleg, az a valós lehetőségeink eddigieknél méltányosabb kiaknázása, vagy ha úgy jobban tetszik, megtermelt javaink ésszerűbb elosztásának parancsoló kötelessége. Igen, ma már a józan ész és a tisztesség diktálta parancs az, hogy akik megszenvedték az átalakulástól a gazdasági fellendülésig vezető út minden gyötrelmét, azok végre éljenek jobban és nagyobb biztonságban. Kijelenthetem, frakcióm híve a szigorú költségv etésnek, nem támogat semmiféle pazarlást, ezért is szorgalmazzuk visszatérően az államháztartás reformját, benne a nulla bázisú költségvetést. Ugyanakkor nem leszünk partnerek semmiféle ésszerűtlen megszorító, pontosabban további megszorító intézkedésben é s hazardírozó tervezésben sem. A nyilvánosság előtt formálódó jövő évi adócsomag és költségvetés tervezésében ez azt igényli, hogy az elvonások és az abból finanszírozott társadalmi közkiadások egyenlegének nyertese most már a kis- és a nagycsaládosoktól a
