Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. június 5 (145. szám) - A Magyar Köztársaság elnökének megválasztása - A jelölt életútjának ismertetése: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ÁDER JÁNOS, az Országgyűlés elnöke:
3257 gyermekeiket, és minden erejüket azok boldogulására, taníttatására áldoz ták. Öt testvére közül ketten jogi egyetemet, egy közgazdasági egyetemet, ketten bölcsészettudományi egyetemet végeztek. Nős; fia eddig három unokával ajándékozta meg. Elemi iskoláit Bándon és Szentkirályszabadján, gimnáziumi tanulmányait a veszprémi piari sta gimnáziumban végezte. A család nehéz helyzete miatt tanulmányai alatt több helyen vállalt segédmunkát. Volt üzemi munkás, dolgozott segédvájárként, és segédmunkás volt útépítésnél és gyárban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán 1957ben summa c um laude eredménnyel avatták doktorrá. 1961 és '63 között Strasbourgban a Nemzetközi Összehasonlító Jogi Egyetemen folytatott tanulmányokat, majd összehasonlító jogi diplomát szerzett. 1964ben kandidált, és 1974ben a tudományos érdeklődés figyelmétől kís érve védte meg nagydoktori értekezését. 1971től az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar docense, 1973 óta egyetemi tanár. 1978tól a Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója. 1985től tíz éven át a nemzetközi magánjogi tanszék vezetője. 1984től 1990 jú niusáig a Tudományos Minősítő Bizottság titkára. A Magyar Tudományos Akadémia 1987ben levelező, hat évvel később rendes tagjai közé választotta. Magyarországon először ő kapta meg a Jean Monnet professzor kitüntető címet, és több nemzetközi elismerés mell ett a francia Becsületrend birtokosa. Számos külföldi egyetem vendégprofesszora. 1967ben, majd 1979ben a kaliforniai Berkeley Egyetem, 1979ben a sacramentói McGeorge Jogi Egyetem, 1995től pedig a Müncheni Egyetem vendégprofesszora. 1986tól a Harvard N emzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémia, 1990től a londoni Európai Tudományos Akadémia, 1991től a genfi Nemzetközi Jogi Intézet, 1992től a bécsi székhelyű Európai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja. 1985től a hamburgi kiadású Nemzetközi Ö sszehasonlító Jogi Enciklopédia társfőszerkesztője. 1988tól a washingtoni nemzetközi beruházási viták választottbíróságának, 1989től pedig a római nemzetközi polgári jogi jogegységesítés intézet kormányzó tanácsának is tagja. 1990. május 23tól az első s zabadon választott magyar kormány tárca nélküli minisztere. Kormányzati munkája során többek között a Duna törvénytelen elterelésével kapcsolatos nemzetközi jogi és diplomáciai feladatokat lát el. (16.10) 1990 augusztusától a Tudománypolitikai Bizottság és a Tudománypolitikai Tanács elnöke. 1993. február 22étől az első szabadon választott kormány mandátumának lejártáig művelődési és közoktatási miniszter. 1995ben elfogadja a Polgári Szövetség köztársasági elnöki jelölésre vonatkozó felkérését. 1996ban a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alapító elnökévé választja. Eddig több mint kétszáz tanulmánya jelent meg a hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban, és csaknem két tucat szakkönyvet és tudományos monográfiát írt magyar és idegen nyelveken. Munkáiban - Magyarországon a legelsők között - már 1974ben felismerte az Európai Gazdasági Közösség létrejöttének jogtudományi jelentőségét; akkor, amikor a hivatalos magyar külpolitika még az Európai Közösség önálló létét sem ismerte el. Európával és az európai in tegrációval foglalkozni a szocialista diktatúra idején olyan időszerűtlennek tűnt, hogy egy nyugatnémet professzor elismerő csodálkozásának adott hangot, hogy valaki ilyen, minden gyakorlati jelentőséget nélkülöző témával foglalkozik odaát, a vasfüggönyön túl. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! Biztos vagyok benne, hogy mindannyian egyetértenek velem abban, hogy ritka és felemelő pillanat az - és ez a pillanat csakugyan keveseknek adatik meg az életben , amikor egy tudós témaválasztásának és munkáss ágának helyességét a történelem is igazolja. 1991ben ez történt, amikor Mádl Ferenc jelen volt Magyarország és az Európai Unió társulási szerződésének aláírásánál.
