Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MÁDAI PÉTER (SZDSZ):
3229 megállunk ott, ahol Wekler képviselő úr megállt, akkor újra hibázni fogunk. Gyimesi képviselő úr felhozott egy példát, én is ezt ismétlem meg, ez a legkönnyebben áttekinthető: ez a hadigyámoltak esete, m ert az 1933. évi VII. törvény itt nagyon szigorú szabályokat állapít meg. Elképzelhetetlen és irreális egy olyan gondolkodás, hogy valaki - egy édesapa - hadirokkanttá válik a háborúban, és ha két éven belül születik egy gyermeke, akkor azt most kárpótolju k, idézőjelbe mondva, de ha három év múlva született az a gyerek, vagy ne adj' isten született egy évvel később is egy gyerek, ő már nem minősül hadigyámoltnak, tehát nem kap ellátást, holott nyilvánvalóan ugyanúgy kellene adnunk neki legalább egy gesztust , mert ő is egy rokkant apával nőtt fel egy családban, és ennek minden hátrányát elviselte. Ezért morális szempontokat mérlegelve nem szabad újra hibát elkövetnünk, és ezért tovább kell mennünk azon az úton, amit Wekler képviselő úr megnyitott, és gyakorla tilag a kormánypárti képviselők módosító indítványa ezt a lehetőséget villantja fel. Persze azt is tökéletesen tudjuk, hogy így a törvény által érintett alanyi kör kiszélesedik, nem is kis mértékben fog kiszélesedni. Most azt gondolom, nem kell vitázni azo n, hogy kinek a felmérése pontos, hogy 850 millió forintba kerüle ez a plusz kárpótlási igény vagy valamivel többe. Én biztosnak gondolom, hogy a kormány 7 milliárdos várakozása, ami még egy évvel ezelőtt megfogalmazódott, az nyilvánvalóan túlzás, de nagy valószínűséggel azért jóval többe fog kerülni, mint 850 millió forint. Azt tudva, hogy mi szélesítjük ezt az alanyi kört, azért ennél az összegnél nagyságrendekkel nagyobb lesz, de akkor is végig kell mennünk ezen az úton. És akkor az időm vége felé járva egy költségvetési megközelítés. Nyilvánvaló számomra az is - itt is ezt ki kell mondani , hogy ez egy olyan költséghely a költségvetésben, ami úgy is túlteljesíthető, hogy nem módosítjuk ezt a költségvetési tételt. A költségvetésben 4,2 milliárd van ezen a költséghelyen, ami a hadigondozottak közalapítványának járna. (16.50) Ezt a kormány az árvízproblémák miatt 2,1 százalékkal, 88 millióval megkurtította. Ma már tudják a kormányzat pénzügyi emberei, hogy ez a költséghely 500 millió1 milliárd forinttal t úl fog teljesülni, tehát ennyivel túl fogjuk lépni azt a 4,2 milliárdos költséghelyet. Ugyanakkor a mi módosító indítványunk hatásaként, mivel szélesedik az alanyi kör, azzal kalkulálunk, hogy minimális számításokkal is ez további 1,3 milliárd forrást igén yel. Ezért mondjuk azt, hogy ezeket a viszonylag nagyobb költségeket látva talán respektálható az a javaslatunk is, hogy csak a következő év január 1jén léptetnénk hatályba ezt a törvényt. Hozzáteszem azt, hogy elméletileg a költségvetés nézőpontjából nin cs jogi akadálya annak - ismerve a költségvetési törvény 44. §ának (1) bekezdése ikszedik pontját, és tudva, hogy ez egy ilyen átfolyó költséghely, ahogy a pénzügyi szakemberek mondják , elméletileg ez a költséghely átléphető. De mi már nagyságrendekkel meghaladnánk a betervezett törvényt, amit én persze helyeslek, mert még egyszer mondom, morális érvek miatt azt mondom, hogy most már menjünk végig tisztességesen ezen az úton, és ahogy Gyimesi képviselő úr megfogalmazta, a Fidesz és a kormánypárti képvise lők támogatják a beterjesztett törvénytervezetet. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tájékoztatom önöket, hogy Mádai Péter képviselő úr szintén előre jelezte hozzászólási szándékát, így elős zör ő következik a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából, és úgy tudok Keller képviselő úrnak szót adni, aki itt az ülésteremben jelezte hozzászólási igényét. Öné a szó, képviselő úr. MÁDAI PÉTER (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársa im! Kossuth Lajos sokat idézett szép mondata kicsit képzavar ugyan - nem idézek pontosan , hogy annyi szilárdságot a megvalósításban, mint a megajánlásban, és akkor a pokol kapui sem vesznek erőt hazánkon. Ma úgy látom, hogy nemcsak a