Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz):
3200 beavatkozása, hogy az egészségkultúra színvonala javuljon. Ha pe dig mégis szükség van abortuszra, akkor legális körülmények között kell elvégezni, és azt most már nem szeretném itt hosszan ragozni, hogy a szigorítás milyen következményekkel jár, és a társadalom amúgy is hátrányos helyzetben lévő rétegeit érintené. Nos, éppen ezért gondolom azt, hogy ez a fajta egyensúlyképzés legalábbis vitatható. Tehát igenis ez a fajta szabályozás, ez a középutas magyar szabályozás megítélésem szerint jó, fönntartandó, ennél szigorúbb megoldás nem jó, nem szerencsés. Ehhez képest pedi g az abortuszszám további csökkentéshez szükséges növelni a szolgáltatásokat, a támogatásokat. Köszönöm. (Szórványos taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szó t, elnök úr. Én is Ivanics István képviselő úr szavaihoz szeretnék egy megjegyzést fűzni. Ivanics képviselő úr azt mondta, biztos benne, hogy ennek az országnak megvan az ereje, megvannak a lehetőségei arra, hogy minden megfogant gyereket fölneveljenek. Bí zom benne, hogy így van. Ebből azonban nem következik az a másik állítása, hogy ha ennek a feltételeit meg tudjuk teremteni, akkor előbbutóbb majd jelentősen szigorítani lehet az abortuszszabályozást. Ugyanis temérdek élethelyzet van. Temérdek, nagyon sok féle okból, az állam által nem áttekinthető okokból kerülhetnek nők olyan helyzetbe, hogy ehhez a nem kívánt eszközhöz folyamodjanak. A szigorítás pedig nem képes áttekinteni ezt a nagyon sokféle okot. És nagyon jól tudjuk, akik a kérdéssel foglalkozunk, h ogy például Hollandiában úgy csökkent az egyik legalacsonyabb európai szintre az abortuszok száma, hogy közben ott van Európában talán a legliberálisabb vagy az egyik legliberálisabb szabályozás. Tehát nem következik az egyik állításából, a bizakodásból a másik állítása, a szigorítás létjogosultsága. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Ivanics István képviselő úrnak, Fidesz. IVANICS ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Úgy gondolom, hogy nem egyik állításból a m ásik állítás következtetése itt a lényeg, hanem a végcél. A végcél az, amely az emberiség történetében egészen a XX. századig, sőt, mondhatnánk azt, hogy a XXI. század második feléig ezt a kérdést egyértelműen tiltotta. Egyszerűen nem volt olyan kultúrtárs adalom, amely elismerte volna ehhez a jogát az embernek, hogy a megfogant életet legálisan elpusztítsa. Tehát úgy érzem, hogy ehhez az alapvető emberi értékhez, az életnek ehhez a tiszteletéhez vissza kell térni a társadalomnak. Nyilvánvaló, egyértelmű, kü lönben az ember meghasonlik önmagával, ha az életet a fogantatásától nem tiszteli; nem tiszteli ezen keresztül az életet hordozó nőt sem. Tehát ha nem tudunk ezen az úton pozitív irányba menni, akkor - úgy érzem - hiába a gazdagodás és hiába mindenféle más etikai megközelítés, mert válsághelyzet és nehéz szituáció az élet számtalan területén föllelhető, és számtalan olyan szenvedés van, amely ennek többszöröse, vagy ehhez nem is mérhető; vagy ez ahhoz nem mérhető. Tehát ezekkel a kérdésekkel nem lehet fölme ntést kapni erről a dologról, itt az életről van szó, az élet lényegéről, hogy tiszteljük és tiszteljüke tovább az élet továbbadását, hogy szeretnénke ebben egy tiszta helyzetet teremteni. Úgy érzem, hogy erre törekednünk kell, és ha valaki itt egy olyan statikus állapotot szeretne létrehozni, hogy ez mindig fönnmaradjon, hogy eldobáljuk a születendő életeket, akkor nem tudunk előremenni. (14.30)
