Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mezőgazdasági termelők beszállítói biztonságát garantáló rendszer létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz):
3177 segítve a gazdálkodót arra, hogy maga i s tegyen a saját sorsa, saját biztonsága érdekében. Megítélésem szerint ezt most is meg kellene tenni. Tehát a kezdet kezdetén a rendszer beindításához komoly állami pénzekkel és nagyobb állami részaránnyal kellene indulni, és a későbbiek során esetleg önj áróvá lehetne tenni ezt az egészet. (12.30) Megítélésem szerint az effajta biztosítási alap EUkonform megoldás is lehetne, hisz az ebbe beadott biztosítási állami pénzeket agrártámogatásként, közvetlen termelői támogatásként jogszerűen adhatnák. A másik s zervezeti rásegítés megítélésem szerint beszállítói közösségek létrehozása lehetne, egyegy adott cég beszállítóinak össze kellene állni. Nem biztos, hogy ezt szövetkezetnek kell nevezni, ez legyen egy egyszerű kis közösség, amelyik egységesen gondolkodik, és amikor megkötik a szerződéseket, akkor egységesen állnak fel bizonyos témákban a felvásárlóval szemben. Ehhez kellene az, amit már itt többen említettek - és ha minden igaz, Farkas úr említette , hogy kemény jogi tanácsadói rendszer kellene, ebbe bele lehet vonni a terméktanácsokat is, s talán ez is segíthetné a termelőibeszállítói biztonságot. A harmadik része ennek az egésznek a törvényi rásegítés lenne. Az egyik lehetne a csődtörvény módosítása, a másik eleme a rendtartási törvény módosítása; elhan gzott itt bizonyos kaució kérdése is Hanó Miklós úr részéről, valamilyen törvényi passzusát ennek is biztosan meg lehetne találni. Megítélésem szerint a szerződéses biztonság növelése érdekében a Btk.t is meg kellene nézni, hogy mit lehet ezért tenni. Teh át úgy kellene egy csokorba kötni ezt az egész módosító javaslatot, amelyik felölelné a kapcsolódó törvények esetleges módosítását is, természetesen figyelembe véve az EUkonformitást is. Most már néhány szót a konkrét határozati javaslatról, az előterjesz tésről. Megítélésem szerint is ez egy általános szöveg, ami mindenki számára elfogadható, ugyanakkor mindenki részéről támadható. Nem tartom annyira fontosnak, hogy most a tavaszi ülésszakon el is fogadjuk ezt a határozati javaslatot és eljussunk a végszav azásig, én fontosabbnak azt a gondolatiságát tartom, ami benne van, hogy felhívja a kormány, az illetékes szakértők, szakemberek figyelmét arra, hogy gondolkodni kell a megoldáson. Viszont ahhoz, hogy ne legyen túl hosszú az idő és ne legyen túl parttalan ez a gondolkodás és áttekintés, szerintem is egy határidőt kellene szabni - én ezt valahol szeptember végével tudnám elképzelni , és ezt az egész átgondolt rendszert, az esetleges törvénymódosítási helyek megjelölésével, először a mezőgazdasági bizottság elé, a későbbiek során a parlament elé kellene tárni. Egyetértek mindazon képviselőtársaim felvetésével, akik azt mondják, hogy addig, amíg megnyugtató megoldás születhet, még nagyon sok termelő lehetetlenül el. Erre az átmeneti időszakra viszont valamifél e megoldást kellene találni a kormányzatnak, a parlamenti két nagy kormányzó pártnak, mert nem engedhető meg, hogy ezek a termelők teljes egzisztenciájukban veszteséget szenvedjenek és áldozataivá váljanak a mezőgazdasági termelésnek, a mezőgazdasági terme lés szabályozatlanságának, hiszen ez bizonyos térségekben egész községek, egész falvak, egész térségek ellehetetlenüléséhez vezetne, amit nem hiszem, hogy a politika el tudna viselni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Fazekas Sándor úrnak, a Fidesz képviselőjének. DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy az eddig lefolyt vita igazán alaposan kibontotta ezt a témát, amely ha talmas problémakör, nem is új keletű. Igaz, hogy - az időben visszamenve - a véleményemhez az a megállapítás áll közelebb, hogy körülbelül nyolctíz év távlatára lehet visszatekinteni, hiszen korábban nem volt olyan mezőgazdasági termelői kör, kistermelői kör sem, amelyet ez igazán érintett. Nyilván a tervgazdaság, a korlátozott piac viszonyai
