Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mezőgazdasági termelők beszállítói biztonságát garantáló rendszer létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
3174 problém ája, de meggyőződésem, hogy minőségi termelés nélkül nem lesz versenyképes a magyar mezőgazdaság. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Lentner Csaba úrnak, a MIÉP képviselőjén ek. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, hogy válaszolnom kell Farkas képviselőtársamnak. Azokat a statisztikai számokat, amelyeket ön kritizál - sajnálom, hogy ön nem ismeri a Központi Statisztikai Hivatalnak az 1997. évről kész ített jelentését és benne az agrárhelyzet részletes taglalását , én a Statisztikai Hivataltól vettem. Tehát ajánlom önnek is, hogy ezt olvassa át, hiszen a képviselői postában két hete ön is megkapta, mint ahogy én megkaptam. A másik fontos dolog az, hogy 16 százalékkal lépte túl az agrártárca a piacrajutási támogatások mértékét, ugyanakkor a mezőgazdasági termékkibocsátás 20 százalékkal csökkent. Tehát amit mondtam, Farkas képviselőtársam, jó szándékkal mondtam, és azért azt ne kerüljük meg, hogy önök van nak hatalmon, önök vannak kormányon, és ez a kormányzati felelősség bizony álláspontom szerint a bizottsági javaslatok előkészítésén, előterjesztésén túl abban is meg kell hogy nyilvánuljon, hogy érdemi lépések, érdemi változtatások történjenek a magyar me zőgazdaságban, a magyar vidék érdekében. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP soraiban és Karakas János részéről.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Horváth János úrnak, a Fidesz képviselőjének. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! T isztelt Ház! A mezőgazdasági termelők beszállítói biztonságát garantáló rendszer létrehozásáról - ami előttünk van - igen érdekes dolgok hangzottak el, mégis a vita, az értékelés vége felé, azt hiszem, jó volna, ha még egyszer emlékeztetnénk önmagunkat, ho gy mi is az Országgyűlés feladata, és mi nem az Országgyűlés dolga. Nevezetesen, ha a biztonságot garantáló rendszer azt jelenti, hogy az intézmények biztonságáról gondolkozik az Országgyűlés, és azon belül a törvényességről, a jogbiztonságról, a stabilitá sról, akkor a válaszom igen, az a mi dolgunk. De ha az Országgyűlés arra gondol, vagy ahogy a felszólalásokban időnként elelhangzott, hogy majd az Országgyűlés, a kormányzat oldja meg a termelés részletkérdéseit, tehát azt, hogy mit termelni, hogyan terme lni, milyen mennyiségben, milyen áron, ez nem a törvényhozó dolga. Amikor a törvényhozó ezekbe a dolgokba belemegy, több hibát csinál, mint ha bele se nyúlna. A történelmi példák számosak erre. Mégis van a törvényhozónak és a kormányzatnak feladata, de fig yeljünk, ha szabad ajánlanom, tisztelt Ház. Mire is? Az intézményrendszerre, ahogy már említettem, az intézményrendszer optimális működésére, és nem a feladatok lebonyolítására. Amikor erről van szó, az intézményi rendszer erősítéséről, akkor a válaszom az , hogy igen. De ez is, az intézményrendszer felülvizsgálása és alakítása, itt is mindig azt tanácsolom, hogy bizonyos időtávlatban legyen. Tehát nem úgy, hogy mindörökké és kőbe véssük. Amikor módosítjuk az intézményt, akkor azt is mondjuk meg az országnak , azoknak, akiket ez érint, hogy ez most két évre lesz így vagy öt évre, vagy tíz évre, és akkor véget ér, akkor újragondolódik. Különösen azokra az intézményes megoldásokra gondolok, amelyek támogatást vonnak magukkal. Persze állandóak az olyan intézménye k, amelyek a jogbiztonságot ígérik. De azokat az intézményeket, amelyek támogatnak, szubvencionálnak, előnybe helyeznek valakit azért, mert rosszak a viszonyok, mert a világ mostoha, azokat az intézményes megoldásokat jó - hogy mondjam - napkeltével, alkon yattal kimondani. Most az ilyen intézményes megoldásokon kívül vagy azon túlmenően a piacelvű gazdálkodás felé haladás módjait megint nem kell kitalálni, a szövetkezeti rendszer ahol és amikor működik, az
