Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mezőgazdasági termelők beszállítói biztonságát garantáló rendszer létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HANÓ MIKLÓS (FKGP):
3170 megjöttek a magyarok harmadannyi juhállománnyal, mint amennyivel jöhetnénk. Ezt csak példaként mondom. (Az elnök csenget.) Letelt a tíz perc. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból. - Pásztohy András tapsol.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Köszönöm, elnök úr. Hozzászólásra következik Hanó Miklós úr, a Független Kisgazdapárt képviselője. HANÓ MIKLÓS (FKGP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdas ági bizottságnak volt egy határozata, ami előttünk van, a mezőgazdasági termelők beszállítását, biztonságát garantáló rendszer létrehozásáról, és a kormányt kéri fel, hogy erre próbáljon valami jó megoldást találni. Elég sokan hozzászóltak, hozzászóltak a koalíció részéről is, az ellenzék részéről is. Azt hiszem, ezt a határozatot egy kormányüléssel vagy egy olyan gondolat megalkotásával, amit várnánk, nem lehet megoldani. Ez sajnos egy hosszú folyamat, ez egy stratégiai folyamat, sőt, két részre bontanám: van egy azonnali tűzoltási folyamat, tehát a mostani körülmények között egy olyan pénzügyi dolgot létrehozni, ami valahol úgynevezett bankgaranciát jelentene a termelőknek, mint ahogy exportálunk, és ott megpróbálunk bankgaranciát találni. Ezért igazság sz erint a pénzügyi vonalat látnám szívesen itt a kormánypárt részéről, mert ez elsősorban oda szól. A másik dolog, ami hosszabb távú: itt mindenki '90et emlegeti, Karakas és Jauernik képviselőtársam is a '90es évek problémáját emlegeti, hogy a termelők itt lehetetlenülnek el; én nem... Azt mondja egy idős ember, ha már valamit kitaláltak, azt még egyszer nem kell kitalálni, csak jól kell tudni alkalmazni. Nézzünk meg egy dán példát, nézzünk meg egy nyugateurópai példát! Nem '90től, a rendszerváltástól van itt gond, hanem én az előző 40 év problémáját is felvetem, hiszen a társadalomban és a mezőgazdasági társadalomban, a termelés szerkezetében sem voltak magángazdák; azt mondták, hogy a magángazdák a '90es évektől kezdtek rosszul járni, előtte nem voltak magángazdák, volt egy kis háztáji, ahol egy korlátozott mennyiségben lehetett termelni. NyugatEurópában mitől van nagyobb biztonságban egy termelő, amit már száz évvel ezelőtt vagy még korábban kitaláltak? A dán típusú szövetkezések beszerzőértékesítő sz övetkezések, amelyeknek tulajdona a feldolgozó - ez a lényeg , így már nincs, aki becsapja őt, mert önmagát csapná be. Tehát mi itt a mi feladatunk hosszabb távon? Az, hogy a feldolgozóiparba a termelőket vigyük be. Ehhez mi kell? Pénz. A mi mezőgazdasági minisztériumunk szeretett is volna erre pénzt előteremteni, de a mostani körülmények között, nehéz gazdasági helyzetben - árvíz, belvíz, egyebek - a kormány nem azt a döntést hozta, hogy ide még több pénzt adjunk. Tehát a régiók szintjén meg kellene talál ni azt a lehetőséget, ami a nálunk kialakuló piacgazdaságban... - mert azt mondom, hogy ez átmeneti állapot, nincs meg az a dinasztiáról átszálló tisztesség, mint ami NyugatEurópában adott, vagy nincs meg az a termelői érdekeltség a feldolgozóiparban. Mer t mihelyt mi oda bekerülünk mint termelők, abban a pillanatban valamivel nagyobb a biztonságunk arra, hogy nem leszünk becsapva, de ez még nem jelenti azt, hogy a termékeinket el is tudjuk adni. Tehát nem könnyű a feladatunk, mindamellett - itt többen emle gették - ma a magyar mezőgazdaságban a volument is tartanunk kell, amíg nem lépünk be az EUba; mihelyt beléptünk az EUba, akkor az már egy adott kvóta lesz és utána minden erőnket arra fordíthatjuk, hogy a technológiánkat arra a szintre hozzuk. Amíg vala milyen termékcsoportból, lehet, hogy helyileg vagy országos szinten túltermelés van, és nem biztos, hogy az exportot úgy tudjuk támogatni, ahogy azt az EUban megteszik más formában, és nekünk azzal kell versenyezni, addig sajnos egy csomó pénz arra megy e l, hogy ezt a volumenszintet tartsuk.