Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 25 (144. szám) - Az ülésnap megnyitása - A mezőgazdasági termelők beszállítói biztonságát garantáló rendszer létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FARKAS SÁNDOR (Fidesz):
3145 Ez azt jelenti - és ezt nagyon jól tudjuk , hogy a magyar mezőgazdaság számos termékpályáján léteznek jól működő terméktanácsok - sajnos, ez a kevesebb. A terméktanácsok részéről viszont nagyon kevés olyan van, amely e feltételekkel és az igazi jogosítványai val él. Ma a magyar mezőgazdaság számos területén a termelők jelentős része nem ért még el odáig, hogy érezze, hogy a terméktanácsra és a termékpályán való működésre mekkora szüksége van. Ez azt is jelenti, megítélésem szerint, hogy a magyar mezőgazdasági termelők jelentős része egykét éven belül fog eljutni odáig, rá fog jönni arra, hogy a megfelelő szerveződéseken, a termékpálya körüli összefogáson kívül más lehetősége nincs arra, hogy ezekbe a különböző szervezetekbe, és magába a piacszabályozásba beava tkozhasson. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, amikor több alkalommal is arról szólt a kormány, hogy megfelelő módon szükséges a termékpályás úgymond szervezetek kialakítása. Én ugyanígy gondolom, hogy a termékpálya mellett kell a termelőknek megfelelő s zervezeteket kialakítaniuk, és e szervezetek tudják majd igazából az ő saját piaci gondjaikat úgy szervezni, megoldani, ami a legkisebb gondokat jelentheti. Az agrárpiaci rendtartásra igazából csak feltételeket szab a rendtartási törvény, de mégis az a meg ítélésem, megítélésünk, hogy a termelőknek a termékpálya körüli szervezetre feltétlenül szükségük van. A terméktanácsok - egykét kivételtől eltekintve, ahogy az előbb is említettem - kevésbé próbálnak a termelők ilyen irányú gondjain segíteni. Kimondottan talán a Tej Terméktanács, illetve a Gombatermesztők Tanácsa - ha jól mondom a nevüket - az, amely a legjobb feltételekkel tud a saját termelőik érdekében fellépni. Természetesen a teljesség kiterjesztése nélkül neveztem meg e két terméktanácsot. A termékt anácsoknál nagyon fontos lenne - ahogy az előbb is szóltam már arról , hogy a termelők megfelelő pénzügyi alapot képezzenek, amit ilyen esetben később el tudnának egymás között osztani, megfelelő garanciák mellett. A másikra már bizottsági előadóként tett em utalást, nagyon fontos - és átérzem azon termelők gondját, problémáját, akik ilyen nehéz helyzetbe kerültek, és végső elkeseredésükben különböző eszközökhöz fordulnak , engedjék meg, hogy néhány gondolatot mondjak az 199293 végén - a céget nem akarom megnevezni, mert igazából már nem tartom alkalmasnak arra, hogy erről beszéljünk - történt esetről. Ez pedig az, hogy egy adott cég, baromfiállományának az értékesítése során közel 10 millió forint értékű baromfi átadására kötött szerződést. A szerződés a termelő részéről teljesítve lett, a felvásárló részéről egy fedezetlen váltó kibocsátása történt, amit pár hónapon belül leszámítoltak. Azt hiszem, nem kell ragoznom, hogy ez milyen gondot jelentett annak a termelőnek, aki ebbe az utcába besétált. Azóta is súlyos pénzügyi gondjai vannak, azóta sem állt igazából talpra. Tehát éppen ezért maximálisan átérzem azon termelők gondját, problémáját, akik ilyen helyzetbe kerültek. Tudok, és tudunk olyan példát sorolni, akárhányan itt vagyunk, hogy a különböző termék pályák mellett gyakorlatilag a termelők saját vagyonukat, az egész életüket, családi házukat és mindenüket tették fel arra, hogy megfelelő módon, a gazdálkodás különböző szintjein megfelelő jövedelemre tegyenek szert. Sajnos, számtalan eset szól arról, hog y e termelők egy része hasonló szituációba került, és ma a bírósági eljárás valamelyik fokán vannak vagy pedig már a végrehajtás fokán. Éppen ezért fontos, hogy ezt az országgyűlési határozatot tárgyaljuk meg és támogassuk. A cégekről, ahogy az előbb is em lítettem, kevésbé jut minden a tudomásunkra, itt az elmúlt napokban újabb cégek neve merült fel, amelyek főleg a sertéstenyésztés különböző területén kerültek olyan helyzetbe, hogy nem akarnak vagy nem tudnak fizetni a termelőknek. Ez tovább rontja a serté stenyésztési ágazat helyzetét. Ugyanakkor számos példa van a zöldség- és gyümölcstermesztés területéről is. Ahogy az előbb is említettem, most kezdődik az a betakarítási idény, amely számos gondot okozhat, számos piaci zavart indukálhat, éppen ezért szeret ném ismételten felhívni a termelők figyelmét, hogy csak megfelelő garanciák és megfelelő jogi háttérrel rendelkező szerződések alapján próbálják értékesíteni áruikat, és csak megfelelő garanciákat , akár banki igazolások és felvásárlási, hitelezési ügylet ek vagy hitelek, amelyek garanciákkal rendelkeznek - fogadjanak el. Tudom, hogy